Új alkotmány szükségeltetik
„Hogy mitől nem kisstílű, kisszerű az alkotmányzás? Mitől lesz a politikai erőviszonyoktól függetlenített? A sokszínű vélemények begyűjtésétől, az alkotmányozás társadalmi dimenzióba helyezésétől”, mondja az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes elnöke. Szerinte semmi kivetnivaló nincs abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek határozott elképzelései vannak az alkotmányozásról.
A kétharmados koalíciós többség semmi okot nem adott arra, hogy az alkotmányozási folyamat tisztességességét, jó szándékát megkérdőjelezze az ellenzék. A napi politika beszüremkedését ott érzem, hogy egyesek máris „lövik” az alkotmányozást – így reagált Salamon László arra, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyílt levélben tudatta: noha felkérték, nem vesz részt az alkotmányozásban.
A TASZ idézi Salamon László 1995-ben elhangzott szavait, amelyek szerint „mindennemű alkotmánnyal szemben alapvető követelmény, hogy időálló legyen, és hogy a legszélesebb nemzeti elfogadottságot élvezze. E követelmények csak akkor elégíthetők ki, ha az alkotmányozást sikerül a kisszerű politikai kérdésektől mentesíteni, a pillanatnyi politikai erőviszonyoktól függetleníteni”.
SÓLYOM LÁSZLÓ NEM VÁLASZOLT
– Természetesen vállalom a nyilatkozatot,most is az a véleményem, amit 1995-ben mondtam. Az nyilvánvaló, hogy a parlamenti bizottságok nem lehetnek függetlenek a „pillanatnyi hatalmi-politikai erőviszonyoktól”. De magát az alkotmányozás folyamatát függetlenné kell tenni ezektől – nyilatkozta lapunknak Salamon László. Az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes elnöke szerint ezért kérték ki az induláskor nemcsak a kormányt képviselő miniszterelnök, hanem 25 társadalmi szervezet, egyházak, kisebbségi szervezetek és valamennyi államhatalmi ág képviselőjének a véleményét, miként megkeresték valamennyi egyetem alkotmányjogi tanszékét is. És nyitottságot hirdettek minden más véleménynyilvánító szerv vagy személy javaslatainak befogadására.
"Megjegyzem, mindkét köztársasági elnök véleményét kikértük, Sólyom elnök úrét és Schmitt Pál elnök úrét is”. Arra, hogy kaptak-e választ Sólyom Lászlótól, Salamon László azt mondta: „Nem kaptunk. Valószínűleg azért, mert megbízatása lejártáig nagyon kevés idő volt hátra”. Eddig Schmitt Pál sem válaszolt. Egy másik felvetésre, hogy Sólyom László szerint az alkotmány időtálló, „nem technokrata szabályhalmaz” és nincs alkotmányozási kényszerhelyzet, a bizottság elnöke azt mondta: „Sólyom elnök úr a hatályos alkotmány értékeit hangsúlyozta, és azokkal a felvetésekkel vitatkozott, amelyek ezeket az értékeket kétségbe vonták”.
ŐSZÖD TÜKRÉBEN
A magyar közbeszédben nem vitás, hogy a 1949. évi XX. törvény, a mostani ideiglenes alkotmány helyett új alkotmány szükségeltetik. Az, hogy van-e alkotmányozási kényszerhelyzet, külön kérdés – véli a bizottság elnöke. „Ha a kényszerhelyzeten olyan helyzetet értek, mint amikor a diktatúra felszámolása és a demokrácia megteremtése került napirendre, akkor ilyen értelemben nincs alkotmányozási kényszerhelyzet.
A mostani hatályos alkotmány a demokratikus jogállami elveknek lényegében megfelel, azonban ez egy átmeneti alkotmány. Gazdasági és politikai értelemben lezárult az átmenet korszaka, de alkotmányjogilag is le kell zárni”, mondta Salamon László. Szerinte problémák vannak a mostani alkotmány legitimitásával, mert nagyobb részt nem szabadon választott Országgyűlés fogadta el, hanem az utolsó pártállami parlament, az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások eredményeként. De a kerekasztal szintén nem népi felhatalmazás alapján működött.
Szerkezeti fogyatékossága is van: az alapvető jogok hátrasorolása nem felel meg a XXI. századi igényeknek. – De végig kell gondolni az elmúlt húsz év működési tapasztalatait is: például azt, hogy az őszödi beszéd és az általa kiváltott nagy politikai feszültségek tükrében egyes részleteiben valóban tökéletes-e a kormány, a parlament és az államfő viszonyának szabályozása –tette hozzá, de nem kívánta megelőlegezni a változtatás irányát.
MEGKERÜLHETETLEN KORONA
„S hogy mitől nem kisstílű, kisszerű az alkotmányozás? Mitől lesz a politikai erőviszonyoktól függetlenített? A sokszínű vélemények begyűjtésétől, az alkotmányozás társadalmi dimenzióba helyezésétől. Nagyonnagyon széles a kapu, amit kinyitottunk”, mondta Salamon László, hozzátéve: „Elnézést a kifejezésért, én inkább ott érzek kisstílűséget, hogy elkezdik »lőni« az alkotmányozás ügyét, a jogállamiság haláláról és hasonló badarságokról vizionálnak. Még az előtt, mielőtt bármi is kibontakozna. Egyetlen konkrét elképzelés rajzolódott ki. Ez nem titok. Ez valóságos, ha úgy tetszik a többség részéről megnyilvánuló politikai akarat: az alkotmányban valamilyen formában, minden bizonynyal a preambulumban, szerepelniük kell a magyar államiság történelmi hagyományainak. A Szent Korona szót, ha a magyar közjogi hagyományokról beszélünk, mint kifejezést nem tudjuk, és nem is akarjuk megkerülni”, szögezte le a politikus, emlékeztetve: a Szent Korona-tan a magyar közjog gondolatvilágának évszázadokon át része volt, és vannak olyan értelemzések, amelyek például a jogegyenlőséget máig ható érvényességgel a Szent Korona-tanból vezetik le.
NEMES LIBERÁLIS HAGYOMÁNYOK
A bizottság elnöke szerint a keresztény értékek is legalább három ponton összekapcsolódtak a magyar történelemmel úgy, hogy ennek megörökítése, „szerény véleménye szerint” a nemhívőket sem sértheti. „Vitathatatlan, hogy a magyar államalapítás a keresztény Európába való beilleszkedéstől és a kereszténység felvételétől elválaszthatatlan, a magyarság századokon át vérzett a keresztény Európa védelmében és a kereszténységnek, mint olyannak, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar kultúrtörténetben. Mindennek, nem egy háromsoros, hanem egy hosszabb, ünnepélyes preambulumban szerintem helye van”, reagált arra a TASZ-bírálatra Salamon László, miszerint a kereszténység alkotmányba foglalása „nem egyeztethető össze a szekularizált államfelfogással, és sérti a polgárok egyenlőségét, a vallásszabadságot”.
A bizottság elnöke azt gondolja: más értékeknek is meg kell jelenniük. A nemes liberális hagyományoknak, például 1848-nak, Kossuth, Deák, Eötvös eszméinek ott a helye az alkotmányban. „Nekünk arra kell törekedni, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, amelyek minél több ember számára vállalhatóak. Olyan alkotmány kell, amit mindenki szeretni tud. Vagy legalábbis olyan – számot vetve a megosztottsággal –, amellyel a nemzet lehető legnagyobb része egyet tud érteni.”
EGY A SOK KÖZÜL
A TASZ egy másik súlyos kritikájára, miszerint a „kormányfő egy saját alkotmányozói tanácsot hozott létre”, s tisztázatlan annak a Salamon-féle bizottsághoz való viszonya, Salamon László azt válaszolta: ezt nem is érti. Lapunk felvetésére, hogy azért is támadják az alkotmányozást, mert Orbán Viktor személyesen is szeretne részt vesz abban, és a tanácsadó testülete részéről már közölték, hogy az új alkotmányból törlik a konstruktív bizalmatlanság intézményét, népszavazást pedig csak morális kérdésekről lehetne tartani, Salamon László úgy reagált: „erről Schöpflin György úr beszélt. Pozsgay Imre nyilatkozott a televízióban arról, hogy általános véleményeket fogalmaznak meg az új alkotmányról. Ebből a szempontból Boross Péter kivétel, aki konkrét javaslatokat is felvet (arról, hogy a jelölési-kinevezési jog kerüljön a kormányfőhöz, illetve korlátozzák, ki fordulhat Alkotmánybírósághoz – a szerk.). De a különböző vélemények nagyon messze vannak attól, hogy egységes koncepcióról lehessen beszélni. A tanácsadó grémium hivatalos koncepciót még nem tett le az asztalra. Salamon szerint abban semmi kivetnivaló nincs, ha Magyarország miniszterelnökének – aki az elmúlt húsz év tükrében a politikai élet markáns, meghatározó alakja, és aki ott volt az Ellenzéki Kerekasztal mellett, és aki a Hősök terén kimondta, hogy az oroszok menjenek haza – vannak határozott alkotmányozó elképzelései. De az övé is csak egy lesz a bizottság előtt a különböző vélemények között. Hiszen a bizottság, végső soron pedig az Országgyűlés dönt az új alkotmányról” – mondta az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság fideszes elnöke.
„Ugyan, honnan veszik ezt a badarságot?” Így reagált Salamon László lapunknak arra a kérdésére, amely szerint azt mondják, hogy Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság alkotmányos alapjogokkal foglalkozó munkacsoportjának fideszes felelőse már írja az alkotmány normaszövegét. Ez képtelenség, „egy marhaság”, mondta Gulyás Gergely is a feltételezés kapcsán, hozzátéve: az új alkotmány normaszövegét nyilván a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban írják majd azt követően, ha a bizottság és a parlament elfogadta az új alaptörvény koncepcióját.
