Jogalkotás a néppel: készül a törvény
Nyílt konzultációt folytat a társadalommal a kormány minden egyes tervezett törvényjavaslatáról, „még messze a parlamenti vita előtt”. Az erről szóló jogszabályt, a „részvételi” törvényt ősszel az Országgyűlés elé terjeszti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, s januártól már alkalmazzák is.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára lapunknak megerősítette: kellő időben, még mielőtt a kormány elé kerülne egy törvényjavaslat, azt nyilvánosságra hozzák az egyes minisztériumok honlapján, indoklással együtt. Az így nyilvánosságra hozott elképzelésekhez-tervezetekhez mindenki hozzászólhat, azokat észrevételezheti, civil szervezetek, érdekképviseletek, egyházak, kamarák, de bármelyik állampolgár is.
A konzultációnak a miniszterek lesznek a felelősei. Minden tárca stratégiai partnerségi megállapodásokat köt kamarákkal, érdek-képviseleti szervezetekkel, egyesületekkel, szövetségekkel, mindazokkal, akik a legjobban tudják képviselni az adott ágazatot. Ezt a már meglévő együttműködést intézményesíti a „részvételi” törvény. – A Humán Erőforrás Minisztériumának például a gyógyszerészkamara, a nemzetgazdasági minisztériumnak az iparkamara lesz a stratégiai partnere – ezekkel a szervezetekkel nemcsak „e-maileznek”, hanem intenzív, szóbeli egyeztetéseket is folytatnak a „partner”-tárcák – mondta Rétvári Bence
. Ennek az újfajta társadalmi egyeztetési rendszernek az is része lesz, hogy egy évvel a törvények elfogadása után összehívják a konzultációban érintett szervezeteket, s kikérik a véleményüket arról, hogy az alkalmazás során mit tapasztaltak, melyik „törvényhely” hibás, mi az, amit korrigálni kell. S ennek fényében módosítják a törvényt.
A kormánynak lesz olyan kötelezettsége is, hogy fél évre előre meg kell határoznia, milyen törvények elfogadását tervezi.
Az új társadalmi egyeztetésről szóló úgynevezett részvételi törvény megalkotása azért is vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a jogalkotásról szóló törvényt. Abban ugyanakkor mindössze két mondat szerepelt arról, hogy a fontosabb törvényjavaslatokat társadalmi vitára kell bocsátani. Most a jogalkotási törvénynyel párhuzamosan terjesztik a T. Ház elé a részvételi törvényt.
– A két jogszabály olyan, mint „két testvér” – fogalmazott lapunknak Rétvári Bence, megerősítve: az újfajta társadalmi egyeztetés rendszere a nemzeti konzultáció része.
A társadalmi konzultációnak nem lesz része a 2011-es költségvetés elfogadása; azért sem, mert a részvételi törvény csak januártól lesz hatályos. Másrészt ennek a társadalmi konzultációnak nem része közvetlenül a munka világa.
Orbán Viktor hétfőn az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén már tudatta: az érdekegyeztetési fórumot össze lehet kapcsolni a nemzeti konzultációval. Emlékeztette az OÉT résztvevőit: az első Fidesz-kormány idején is azt az álláspontot képviselte: „mi nem csak úgy általában képviseljük a választókat, mi képviseljük a munkaadókat és a munkavállalókat is, mindannyian szavaztak ránk”. A jelenlegi helyzetről azt mondta: ha az áprilisban hozott választói akarat ütközik az OÉT-ben kötött korábbi megállapodásokkal, akkor „nekünk a parlamenti választáson kinyilvánított választói akaratot kell elsődlegesnek tekinteni”.
Lapunknak fideszes források aztmondták: ha a kormányminden törvényjavaslatáról előzetes konzultációt folytat, és egy év elteltével is lehetőséget ad a jogszabályok korrekciójára, azzal növeli a kétharmados parlamenti Fidesz–KDNP-többség által elfogadott törvények és a saját legitimitását. Így egy-egy intézkedés-rendelkezés jogosságát, igazságosságát más szervezetek – például az ellenzék vagy a szakszervezetek – nehezebben kérdőjelezhetik meg. És Orbán Viktor elmondhatja: a társadalom részt vesz a jogalkotásban, azaz a „nép nevében” kormányoz.
Az OÉT-törvényt decemberben tervezik elfogadni
Az Országos Sajtószolgálaton keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága azt közölte, hogy sajtóhelyreigazítást kér a Népszabadság szerkesztőségétől az „OÉT helyett konzultációs tanács? Az új testület nem szólhatna bele a törvény-előkészítésbe és a minimálbérbe” címmel pénteken megjelent írás miatt. A minisztérium közleménye szerint a megjelent cikk valótlanul állítja, hogy „az Országos Érdekegyeztető
Tanács átalakítására, nevének megváltoztatására, lényegében az OÉT megszüntetésére készül a kormány. A kabineten belül alakuló új törvény teljesen átalakítja a kormány és a társadalmi partnerek egyeztetését, összetételét, feladat- és hatáskörét”. A közlemény szerint a „kormány nem dolgozik jelenleg az OÉT-t érintő törvényjavaslaton, a Népszabadság állításai nem felelnek meg a valós tényeknek, ezért a Népszabadság pénteki írásának e »törvényjavaslatra« vonatkozó állításai puszta találgatások, spekulációk”. A közlemény szerint a minisztérium jelezte, hogy amennyiben a lap a sajtóhelyreigazítást 8 napon belül a törvénynek megfelelő módon nem közli, úgy a jogszabályokban rögzítettek szerinti peres eljárásokat fognak kezdeményezni.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság közleményével szemben Navracsis Tibor miniszterelnök-helyettes 2010. július 30-án az Országgyűlés elnökének megküldte a kormány 2010. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programját. Ebben az áll, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslatot dolgoz ki a foglalkoztatáspolitikai területet érintő, jogharmonizációs célú jogszabály-módosításokról, ezen belül módosítani kívánja az ágazati párbeszédbizottságokról szóló, a munka törvénykönyvéről szóló, az európai üzemi tanács létrehozásáról szóló, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009-es törvényt. Az elfogadás várható időpontjának decembert jelöli meg. (B. I.)
