– Csak egymást szidjuk, és nem figyelünk oda a másikra. Ez a falu így tönkre fog menni! – mondja egy középkorú férfi a pátkai közmeghallgatáson. Ebben mintha egyetértenének a résztvevők, legalábbis egy pillanatra csönd üli meg a termet, bólogató fejeket látni mindenhol. Aztán pár perc múlva újra kitör a hangzavar, parttalanná válik a személyeskedésektől sem mentes vita.

Azoknak a pátkaiaknak, akik azt remélték, hogy a közmeghallgatáson részleteket tudhatnak meg a falu legégetőbb problémájáról, csalódniuk kellett. Az ugyanis nem derült ki, hogy mibe fog kerülni az önkormányzatnak az úgynevezett belmajor környezeti kármentesítése. Ezt egyébként jelenleg még senki sem tudja. Azt viszont igen, hogy az ingatlan mára egy időzített bombává vált. A kőfallal körülvett, Pátka központjában lévő kéthektáros terület csúnya látványt nyújt.

Egykor a helyi téesz gépműhelye volt ezen a helyen, mezőgazdasági gépek, teherautók állomásoztak itt, ám hosszú évek óta nincs mozgás a területen. Az ingatlanon sok a szemét, a bontási törmelék, burjánzik a gaz. A valódi veszély azonban a felszín alatt található.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre az idén nyáron érkezett egy állampolgári bejelentés a pátkai belmajor súlyos olajszenynyeződéséről. A zöldhatóság emberei ellenőrzést tartottak, a mintavétel pedig kimutatta, hogy az ingatlanon a föld szénhidrogén-tartalma jelentősen meghaladja a szennyezettségi határértéket. A felügyelőség elsőfokú határozatában arra kötelezte a pátkai önkormányzatot, hogy jövő év áprilisáig végezze el a részletes tényfeltárást, azaz határozza meg a szennyeződés mértékét, kiterjedését, valamint készíttesse el a kármentesítés műszaki ütemtervét.

A zöldhatóság illetékese érdeklődésünkre mindössze anynyit közölt: a munkálatok költségét csak az előírt tényfeltárást követően lehet majd megbecsülni. Konkrétumok hiányában valóságos számháború kezdődött Pátkán: akadnak, akik szerint olyan súlyos a környezetszennyezés, hogy a kármentesítés akár százmillió forintba is kerülhet. De ha csupán tízmilliós tételről lesz szó, az is csődbe viheti a forráshiányos települést.

Az indulatokat az borzolta fel, hogy a szóban forgó ingatlan alig egy évvel ezelőtt került az önkormányzat tulajdonába. A telket 2009 nyarán az egykori téesz jogutódja, a Corn-Agro Kft. adta el 11 millió forintért a településnek. Az adásvételt akkor még a képviselő-testület igen komoly sikerként értékelte.

– Régóta szerettük volna már megszerezni a település szívében lévő területet, ahol a rendezési terv szerint egy modern faluközpont jönne létre: közparkot, játszóteret, építési telkeket, kereskedelmi-szolgáltató egységeket alakítanánk ki – mondja Füri Béla, Pátka polgármestere. – Remek feltételeket alkudtunk ki: korábban az eladó 25 millió forintra tartotta az ingatlant, tavaly viszont még abba is belement, hogy tíz év alatt részletekben fizethessük ki a vételárat.

Az önkormányzat nem találta gyanúsnak sem az árengedményt, sem a részletfizetési lehetőséget. Az is elkerülte a képviselők figyelmét, hogy az adásvételi szerződés egyik pontja szerint az eladó „nem vállal felelősséget az ingatlannal kapcsolatos bármilyen későbbiek során előkerülő rejtett hibáért, semmilyen jogcímen (környezetvédelem, munkaügy, ÁNTSZ stb.) nem fizet kártérítést sem a vevőnek, sem az esetleges későbbi tulajdonosnak”.

– Utólag könnyű okosnak lenni, de tavaly senki nem gondolt arra, hogy ebből később baj lehet – mondja Füri Béla.

– Az ingatlanvásárlásról szóló testületi ülésen egyetlen képviselő sem emelt kifogást az üzlet ellen.

A legutóbbi közmeghallgatáson a pátkaiak egyebek mellett épp ezt rótták fel Gyenei Lajos önkormányzati képviselőnek, aki korábban évtizedekig irányította a helyi téeszt, résztulajdonosa a Corn-Agro Kft.-nek, és tavaly ő is megszavazta az adásvételt. Gyeneit most többen is azzal vádolják, hogy szándékosan eltitkolta a képviselőtársai elől a belmajor környezeti állapotát.

– Ez nem igaz, nem tudtam arról, hogy a területen jelenleg is lenne bármilyen környezetszennyezés – állítja Gyenei Lajos. – A hetvenes években – teszi hozzá – valóban előfordult, hogy a traktorosok engedély nélkül fáradt olajat öntöttek a hígtrágyagyűjtőbe, és az üzemanyagtartályokból is szivároghatott gázolaj a földbe, de a tartályokat még a téesz idejében kiemeltük a helyükről, és a szennyezett földet kicseréltük. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi szennyezés felszámolása csekély összegből is megoldható lesz.

Mások nem ennyire optimisták, egyúttal a polgármestert és a képviselőket teszik felelőssé azért, hogy a belmajor megvásárlása előtt nem készíttettek környezeti állapotfelmérést. Mivel ez elmaradt, a helyiek most már csak abban reménykedhetnek, hogy a környezetszennyezést részletesen feltáró vizsgálatnak az eredménye nem dönti majd csődbe a települést.

A pátkai belmajor