Ez részben még az idén körülbelül 35 milliárd forintot juttatna a fekvőbeteg-ellátók megsegítésére, továbbá tartalmazná azokat az elveket, amelyekkel a mostaninál hatékonyabb közpénzköltésre ösztönözné az ellátórendszert. Így a jövő évtől az egészségbiztosítói keretből jutalmaznák az olyan kórházcsoportokat, amelyek hajlandók egy-egy területen a takarékosabbműködés érdekében társulni egymással vagy a feladatokat valamilyen integrált formában megosztani. Az érintettek úgynevezett „mentorszervezetbe” tömörülve gondoskodnának a betegek gyógyításáról. Az egyes kórházak helyett, a társulás vezető intézménye szerződne az egészségbiztosítóval.

Csakhogy 2011-ig van még három hónap, amit az eladósodott kórházi szektornak valahogy túl kell élnie. A júliusi 37,5 milliárdos lejárt adósság addig a legóvatosabb becslések szerint is elérheti a százmilliárd forintot.

Lapunk úgy tudja: a kormányban van hajlandóság arra, hogy újabb 35 milliárddal segítse ki az intézményrendszert, bár az érdekvédők 40 milliárdot szeretnének. A „kormányzat nagylelkűségéről” még az önkormányzati választások előtt értesülhetnek a választók, de döntés csak később várható. Az idei költségvetésben nagyon nehéz pluszforrást találni, a tartalékalapban lévő összeg (20-30 milliárd) erre már nem elég. Mint ahogyan az is biztos, hogy csak nagyon szigorú feltételek mellett kaphat bárki is ebből a pénzből. A tulajdonosoknak nem csak az eladósodás megállítására kell garanciát vállalniuk, hanem arra is, hogy a jövőben nem lesznek kifizetetlen számláik. Ez pedig már komoly indok a kórházi integrációra.

A Szócska Miklós-féle konszolidáció részleteivel elvben valamennyi kórházi vezető egyetért. Azzal már kevésbé, hogy egyetlen kormánydöntéssel nyolc kórház különalkus többletbevételhez jutott. Intézményenként legfeljebb 800 milliót kap az a négy intézmény, amely a 2007-es kórházkarcsúsító program miatt kártalanítási pert indított az állam ellen. Ők peren kívüli egyezség fejében jutnak a pénzhez. További négy, egyházi intézmény pedig az elmúlt években őket ért megkülönböztetés miatt jutott összességében 600 milliós „rehabilitációs” pénzhez.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség mostani elnöke azt mondta: ha ez a lépés már része a konszolidációnak, és leveszik a későbbi pénzből, akkor nincs gond. Velkey György, a kórházszövetség jövőbeli elnöke és egyben az egyik különösszeghez jutott kórház főigazgatója viszont igazságosnak tartja a döntést. Szerinte az egyházi kórházakat 2007 óta hátrányos megkülönböztetés éri. Pedig a vatikáni és a társult szerződésekben rögzített jogi státusz alapján ugyanazon elbírálás illetné meg őket, mint a költségvetési formában működőket. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke nem tartja igazságtalannak a nyolc kórház „extra pénzét”, de csak akkor, ha az érintettek kimaradnak a konszolidációból. Velkey György szerint viszont az egyházi intézmények nem mondhatnak le arról a pénzről sem.