Megszűnik az OÉT, jön a Nemzeti Konzultációs Tanács?
Orbán Viktor miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén nem hagyott kétséget afelől, hogy az új kormány át akarja alakítani a munkavállalók és munkaadók érdekvédelmi szervezeteivel törvényben rögzített egyeztetés szabályait. Azt mondta, a kormánynak módja van megváltoztatni az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényt, de egyedül nem szeretne változtatni, ezért várja az oldalak képviselőinek javaslatait. Emlékeztette az OÉT résztvevőit arra, hogy az első Fideszkormány idején is azt az álláspontot képviselte, hogy „mi nem csak úgy általában képviseljük a választókat, mi képviseljük a munkaadókat és a munkavállalókat is, mindanynyian szavaztak ránk”. A jelenlegi helyzetről pedig azt mondta, ha az áprilisban hozott választói akarat ütközik az OÉT-ben kötött korábbi megállapodásokkal, akkor „nekünk a parlamenti választáson kinyilvánított választói akaratot kell elsődlegesnek tekinteni”.
A Fidesznek az OÉT-hez való hozzáállását jellemzi, hogy a kormány május 29-i megalakulása óta a szeptember 20-i ülés volt az első találkozója a szociális partnerekkel. Az OÉT-nek ugyan törvényben rögzített hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskör megvitatása, benne az adó- és járulék-, valamint a költségvetési törvények megtárgyalása, a minimálbér változtatása és a bérajánlás megfogalmazása, de az Orbán-kormány nyáron a testület összehívása és megkérdezése nélkül hozta meg az összes fontos döntését, köztük az adótörvények megváltoztatását, a közszférában az indoklás nélküli elbocsátás bevezetését és a kétmillió forint feletti végkielégítések 98 százalékos büntetőadóját.
A törvény szerint a kormánynak mindezekről ki kellett volna kérnie az OÉT-ben helyet foglaló, a munkaadókat képviselő szakszervezeti szövetségek, illetve a munkáltatókat megjelenítő legfontosabb munkaadói szervezetek véleményét, de ezt szinte tüntetőleg nem tette meg, holott a munkavállalók folyamatosan jelezték: igényt tartanak az egyeztetésre.
A Népszabadság információi szerint az Orbán-kormány jelentős változtatásokra készül az érdekegyeztetés területén is, ennek irányát Orbán Viktor már sejtette, amikor azt mondta, hogy az érdekegyeztetési fórumot össze lehetne kapcsolni a nemzeti konzultációval. A kormányon belül új törvény előkészítésén dolgoznak, amely teljesen átalakítja a kormány és a társadalmi partnerek egyeztetését, a jelenlegi elképzelés szerint megváltoztatják az OÉT nevét, összetételét, feladat- és hatáskörét.
Annál is nagyobb változást terveznek, mint az első Orbán-kormány idején, amikor az OÉT-et Országos Munkaügyi Tanáccsá nevezték át, jogkörét is jelentősen szűkítették, szinte kizárólag a munka világát érintő jogszabályokról való konzultációra redukálták. A tervek szerint az OÉT lényegében megszűnne, beolvadna egy új fórumba, amelynek alapját a Fidesz által ellenzékben kialakított egyeztetési fórum, a nemzeti konzultációs sorozat, a Nemzeti Konzultációs Testület vagy a Nemzeti Konzultációs Tanács jelentheti majd.
A nemzeti konzultációt Orbán Viktor öt évvel ezelőtti országértékelő beszédében hirdette meg, ami valójában azt jelentette, hogy a Fidesz vezetői 700 településre mentek el, illetve telefonon és írásos kérdőíveken arról érdeklődtek az emberektől, hogy milyen változásokat szeretnének.
A 2010. áprilisi választások után Orbán Viktor újabb nemzeti konzultációsorozatot kezdeményezett öt témában (a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpra állítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszaállítása), ezeken az egyeztetéseken a miniszterelnök és a szakminiszterek találkoztak az adott terület, ágazat legfontosabb képviselőivel. Ezeken a találkozókon valójában a kormány ismertette programját, arról ugyan a résztvevők elmondhatták a véleményüket, de valódi beleszólási joguk, ráhatásuk nem volt a program kibontását jelentő törvényjavaslatok tartalmára.
Az elképzelések szerint az OÉT jelenlegi két nagy tárgyalódelegációját, a munkavállalói és munkaadói oldalt képviselő szervezetek a legkülönbözőbb társadalmi szervezetekkel, értelmiségi társaságokkal, az önkormányzatokat képviselő szervezetekkel együtt kapnának meghívást az új nemzeti konzultációs testületbe, amelyet a kormány meghatározott időszakonként tájékoztatna az előtte álló legfontosabb feladatokról. E testület véleményt mondhatna a kormány javaslatairól, a költségvetésről vagy adótörvényekről, de nem lenne beleszólása a munka világát érintő törvényelőkészítésbe, a magánszektor éves bérajánlásába, valamint az éves minimálbér meghatározásába.
