Torzóra sikeredett az M3-as zajvédő fala
Az M3-as autópálya kivezető szakasza 30 évvel ezelőtt épült. A keleti országhatárt a fővárossal összekötő sztráda első 33 kilométeres szakaszát 1978-ban adták át. Akkoriban még nem volt kötelező egy ilyen beruházás esetén a környező lakott települések védelme, így azok a lakók, akik a nyomvonal kijelölése után a sztráda szomszédságában találták magukat, meglehetősen hátrányos helyzetbe kerültek. Az M3-asra néző ablakokat szinte sosem tudták és tudják kinyitni, az ingatlanok értéke rendkívül alacsony, többségében csak lakásként használhatók, ezért a tulajdonosok még vállalkozások számára sem tudják értékesíteni otthonaikat.
Az M3-as mellett élők jogos követelése volt, hogy az évek során kötelezővé tett zajvédőfal-rendelet őket is védje, azaz az útpálya kezelője tegyen valamit a nagy teher- és személyforgalom okozta zajszennyezés csökkentése érdekében. Az évek során elvégzett mérések alátámasztották, hogy nappal az út mindkét oldalán jóval magasabb ez a zajterhelés a megengedett határértéknél. A kivezető szakasz kezelője, a főváros 2006-ban döntött úgy, hogy a XIV. kerületi Kacsóh Pongrác úti felüljáró és a XV. kerületi Szentmihályi út közötti csaknem 4,6 kilométeres szakaszon meg kell építeni a zajvédő falat.
Budapest még ugyanabban az évben benyújtotta pályázatát az úgynevezett Norvég Alaphoz, amely 2007-ben döntött a beruházás támogatásáról. A Norvég Alap ajánlatát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Főváros Közgyűlés is jóváhagyta, sőt ez utóbbi a végrehajtási szerződés aláírásáról is döntött. A hírt a két érintett kerület polgármestere, Weinek Leonárd (XIV.) és Hajdu László (XV.) jelenlétében 2008 szeptemberében –stílszerűen az M3-as mellett, a Kacsóh Pongrác út egyik parkjában – sajtótájékoztatón jelentette be Demszky Gábor főpolgármester. Csakhogy a tervezés és a közbeszerzés miatt a munkálatok csupán az idén tavasszal kezdődhettek, és bár az M3-as kivezető szakaszának aktív és passzív zajvédelme még teljes egészében nem fejeződött be, a főváros és az érintett két kerület vezetői múlt csütörtökön szintén a Kacsóh Pongrác út egyik parkolójában bejelentették a fal átadását.
A munkálatok nagy része elkészült, a passzív zajvédelem, azaz az érintett épületek ablakainak a kijavítása pedig néhány hónapon belül befejeződik – mondta el Demszky Gábor. Hozzátette, 1160 lakásban 3500 ablakot javítanak ki. Ez a beruházás pedig azt bizonyította, hogy a közös ügy érdekében több kerület és a főváros is össze tud fogni. A főpolgármester szerint nem ez az első nagy beruházás, mely a térségben élő csaknem negyedmillió ember életkörülményeit javítja. Példaként említette, hogy néhány éve Rákospalotával együttműködve kibővítették és felújították a főváros szemétégetőjét, a Hulladékhasznosító Művet (HUHA). Ez is egy többmilliárdos beruházás volt. A leköszönő Demszky szerint ugyancsak fontos lenne a környéken élők számára, ha az új városvezetés is fontosnak tartaná a 4-es metró második ütemének a folytatását. Ez ugyanis alapvetően érintené Zuglót és Rákospalotát, javítaná a felszíni közlekedés állapotát.
Hajdu László, a XV. kerület polgármestere egyszerre adott hangot örömének és bánatának. Mint mondta, a Rákospalotán élők körében nagy várakozás előzte meg a zajvédő fal építését. Az M3-as bevezető szakasza mellett ugyanis egy kisebb lakótelep áll, és a gépkocsik szinte az ablakuk alatt járnak. A zajvédő jelentős mértékben javítja az ott élők életminőségét. Arról nem is beszélve, hogy az ingatlanok eddig eladhatatlanok voltak, most azonban az értékük a helyére kerülhet.
A politikus ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, hogy míg Zuglóban a pálya mindkét oldalán megépült a fal, addig a XV. kerületi oldalon ez csak felemásra sikeredett. Az okokat fejtegetve emlékeztetett arra, hogy a már érvényes szerződést a helyi vállalkozók üzleti érdekeikre hivatkozva megtámadták. Mivel pedig az Európai Unió nem érezte a konszenzust a felek között, a fél útpálya mellett nem engedte megépíteni a falat, pontosabban csak az átadott szakaszra adott pénzt. A XV. kerület bízik abban, hogy lesz egy új pályázati lehetőség, melynek segítségével pótolni tudják az elmaradt fal megépítését.
Hajdu László: A palotaiaknak már nem vagyok „gyüttment”
„Aki nem eredeti rákospalotai, azt gyüttmentnek hívják errefelé” –von mérleget a Békés megyei Okány községből 47 éve elvetődő, a XV. kerületben 38 éve élő Hajdu László, aki 16 évnyi MSZP-s polgármesterség után – a helyi pártszervezettel történt kibékíthetetlen ellentétete miatt – függetlenként kényszerül megmérettetni magát október 3-án. Úgy érzi, bár „csak” 1972-ben érkezett Palotára, mégsem számít gyüttmentnek, befogadták a XV. kerületiek. Ezért bízik abban, hogy ismét bizalmat szavaznak neki. Már csak azért is, mert a rendszerváltás óta, helyi politikusként, és több cikluson át országgyűlési képviselőként is kizárólag a palotaiak sorsával foglalkozik. Nem épített „különutas” karriert, azaz nem halmozott fel vagyonokat, vállalkozása sem volt soha. 47 éve tanulni érkezett a kicsinyke faluból Budapestre, felesége született fővárosi, az I. kerületből való. Mivel idenősült, Hajdu László maga mögött, de nem elhagyta a vidéket. Ma is visszajár a falujába, melynek díszpolgára, és minden lehető segítséget megad nekik, például az uniós pályázatírásban. Hívő református lévén, Okányban konfirmált, immár ötven éve. Erről idén vette át a fél évszázados emlékoklevelet. Kevesen gondolnák, de a szeretet nemcsak vallásos erény, éppúgy baloldali érték is. Csakhogy az MSZP-ből nyáron eltávolított politikus szerint a szocialista pártból, ha tetszik a mai magyar baloldalból épp az a szeretet hiányzik, ami ellenfelei fölé emelhetné. (K. A. I.)
