Ám az már kevésbé, hogy a főváros illetékes szakemberei mintha nem akarnának élni a modernkori forgalomszervezés varázslataival. Olvashatják majd, hogy a VI. kerület – hasonlóan a szomszédos Belváros-Lipótvároshoz – újabb, forgalomcsillapító intézkedéseket szeretne bevezetni, de ezt csak az érintett kerületek és a főváros bevonásával tartja elképzelhetőnek. Már ha akad rá tőlük fogadókészség. Ez hát az egyik lényeg: Budapest közlekedésében ma a legnagyobb gondot nem csak a túlzsúfoltság, hanem a rendszerszerű gondolkodás hiánya jelenti. Táblákkal, fekvőrendőrökkel, útzáró bólyákkal ki lehet tiltani ugyan az autókat –mint azt tette az V. kerület –, de ettől még nem lesznek szellősebbek a belváros más közlekedési útvonalai. A főpolgármesterségre minden bizonnyal legesélyesebb Tarlós István egy rádióinterjújában korábban maga is hosszasan citálta a regnáló vezetés ebbéli hiányosságait. Sok tekintetben igaza volt, de lelke rajta – meglátjuk majd, ő mire megy ezzel a bonyolult kérdéssel. Az egyéni és közösségi közlekedésben ugyanis rengeteg lehetőség van még Budapesten is, föld alatt és föld felett egyaránt. Jó része pénz kérdés, lehetne aquincumi híd, újra sokkal több villamosvonal, metró vagy épp autó alagút a Margit híd és Hűvösvölgy között. Hasonló példa sok európai nagyvárosban akad. A gondok egy másik részét viszont a terepasztal átlátásával egyszerűen megoldhatnák a már említett forgalomszervezők. Akár már holnaptól. Ahogy Tarlós is utalt rá: pél dául a környezetkímélő kiegyensúlyozott haladáshoz elengedhetetlen zöldhullámokkal.

Ám egyelőre csak az értelmetlen tiltásokból, a piros lámpás Budapestből „van több”.