Önkormányzati rendőrség híján sok kerület a törvényi határokig elmenve kényszerül hozzájárulni saját közbiztonsága javításához. Hogy menynyire így van, ahhoz érdemes felidézni egy jellemző részletet az újbudai rendőrkapitány legutóbbi önkormányzati beszámolójából, amelyben őszinte képet fest a kincstári optimizmus és a szomorú valóság különbségéről. „Bár nagyon sokszor elhangzik (...) menynyi pluszpénzt kap a rendőrség, ezt a pénzt próbálják arányosan vagy feladatcentrikusan elosztani az ország összes kapitánysága között. Így nem kivételeznek a XI. kerületi kapitánysággal, nem adnak ide több pénzt. (…) Budapest nem népszerű hely a rendőrök körében, mert itt jóval többet kell dolgozni ugyanazért a pénzért (...) az önkormányzatok között elindult egyfajta verseny, hogy megpróbálják a rendőrségeiket erősíteni, mint ahogy ezt a XI. kerület (…) is hosszú évek óta jelentősen támogatja (...) felismerte, hogy a közbiztonság (…) árucikk, aminek van egy ára, és eddig nagyon korrekten és tisztességesen támogatták a kapitányságukat”.

A rendőrség kiegészítő finanszírozása ma már szinte „kötelező” adakozás Budapesten, így vannak ezzel az általunk megkérdezett önkormányzatok is: a VI., a VII., a XI., a XIII., a XVIII. és a XIX. kerület az elmúlt évtizedben összességében többmilliárdos nagyságrendben fordítottak pénzt a közbiztonságra. Mint azt többségük példája bizonyítja, ma már térfigyelő rendszereik nem számítanak újdonságnak, és hogy az önálló közterület-felügyeletek felállítása után manapság a saját kerületőrség vált divatossá. Mindez megmutatkozik a fokozatosan javuló bűnügyi statisztikákban is. Ám a számok nem mindig esnek egybe az emberek biztonságérzetével, így akadnak különleges kísérletek is. A VII. kerület a társasházak bekamerázását tervezi, önkéntes alapon, közös finanszírozásban. Ennek oka egy viszonylag újszerű jelenség. A térfigyelő rendszermiatt a legnagyobb gondot most az utcákról kiszorított bűnözők jelentik, akik a kapualjakba tették át működésüket. Emiatt Pestszentlőrincen is előrukkoltak az ötlettel. Csakhogy a panelházak bekamerázásához szükség lenne a lakók egyöntetű szavazatára, amelyet eddig sehol sem sikerült elérni. A kerület ennek ellenére most is betervezett ötmillió forintot erre a célra.

A közbiztonságnak tehát ára van, Angyalföld költségvetési juttatásként is elkülönít évi 30 milliót, a kiegészítő összeg jól jött a Szabolcs utcai kapitányság közelmúltban befejeződött rendőrségi felújításához is. Kivételesen hátrányos helyzetből indult Terézváros, nem kevés anyagi áldozatot hozva azért, hogy 2005. június 4. óta újra lehessen önálló kapitánysága. Az elmúlt nyolc évben több mint 1,6 milliárd forintot költött közbiztonságára, ebből a legnagyobb tétel az önálló kapitányság volt. Az ötemeletes, Szinyei Merse utcai épületet ajándékba adta a BRFK-nak, sőt 800 millióért fel is újította. Az épületben működik az okmányiroda, és a térfigyelő rendszer központja. Kispest térfigyelő rendszere a kapitányságra van bekötve, üzemeltetését a XIX. kerület idén 37,5 millió forinttal, és egy gépkocsival támogatja. A térfi gyelő kiépítéséért és bérléséért idén 24,6 milliót forintot fizet egy kft.-nek. A megkérdezettek közül egyedüliként Kispestnek nincs önálló közterület-felügyelete, de a fővárosi hatóság az önkormányzattal, a rendőrökkel, a településőrökkel, a zöldkommandóval közösen havonta kétszer közös akciónapot tart. Egyedülállónak számít a 24 órában működtetett Újbudai Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Centrum, amelyre évente kétszázmilliót költ a kerület; itt van a térfigyelő rendszer „irányítótornya”, a diszpécserközpont, a polgárőrcentrum, a település- és a kerületőri bázis, valamint a bűnmegelőzési központ.

A legtöbb kapitányság azonban a támogatások ellenére is létszámgondokkal küszködik. A rendőröket többen, így például a VI., a XI. vagy a XVIII. kerület saját közbiztonsági alapítványán keresztül is támogatja. Utóbbi 2010-ben 11,2 millió forinttal, továbbá túlmunkadíjjal, pénzjutalommal és számítógép-vásárlással. A VII. kerület idén hétmillió forintnyi eszközt adományozott rendőreinek, emellett 340 milliót költ teljes közbiztonsági rendszere fenntartására. A XIII. kerületet – a kapitányság toborzására – a közelmúltban több fiatal végzős rendőr választotta első munkahelyéül. Ehhez persze az ösztönzés sem árt: Újbuda tavaly 27 millió forintot közvetlenül a rendőrök között osztott szét. Ez arra is elegendő volt, hogy más kapitányságoktól is átcsábítsanak embereket, mintegy tíz százalékkal növelve a rendőrök létszámát. Angyalföld másképp is „helybe viszi” a közbiztonságot: parkgondnokainak feladata a közparkok gondozása és védelme, egyfajta bűnmegelőzési jelzőszereppel ötvözve. A kerület hosszú távú stratégiai programja az iskolák, óvodák, ifjúsági klubhálózatok és az időseket ellátó intézmények számára meghatározza a legfontosabb bűnmegelőzisi tennivalóit.

Térfigyelők mindenfelé – százmilliókért

Ma már alig van kerület, ahol ne működne jól kiépített térfigyelő rendszer. A XIII. kerület augusztusban ötven kamerával bővítette saját diszpécserközponttal rendelkező hálózatát, többek közt a Szent István körúton, a Gyöngyösi sétányon, az Országbíró utcai és a Népfürdő utcai lakótelepen, a Dagály fürdőnél. Jelenleg 134 kamerája van, ez eddig százmilliójába került, év végéig újabb huszonötöt állít rendszerbe. Erzsébetvárosban 84 kamera van, Terézvárosban 82, nagyjából lefedik a városrészeket. A XVIII. kerületben 68 kamerával őrzik a Havanna, a Gloriett, a Szent-Lőrinc és a Lakatos lakótelepet. A központ a rendőrség épületében van, az üzemeltetés idén 89 mil lióba, a fenntartás további 15 millióba kerül. Még idén elkezdik kiépíteni az Alacska lakótelep térfigyelő rendszerét, három lépcsőben, húsz kamerával, mintegy 41 millióért, a várható cserék és további kamerák pedig összesen 13,7 millióba kerülnek majd. Újbudán jelenleg egy megújult, egységes térfigyelő rendszer működik 48 kamerával, melyhez egy járőrautó is tartozik. A beruházás költsége 72 millió forint volt. (K. A. I.)

Évi kétszázmillió forintot költ a XI. kerület az Újbudai Közbiztonsági Centrumra