A hévízi gyógyfürdőben már el kellett volna kezdődnie egy jelentős, csaknem ötmilliárdos fejlesztésnek. Az eredeti tervek szerint a fedett fürdőt és a terápiáscentrumot újítanák fel a jövő év végéig, ám a munkálatok megkezdésének nyoma sincs – és egylőre nem is lesz. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ugyanis nemrégiben visszavont a fürdőtől egy, még 2008-ban elnyert másfél milliárdos támogatást. Egyebek mellett azért, mert a – 74 százalékban állami, 26 százalékban pedig városi tulajdonban lévő – fürdő a többször módosított határidőig sem kötött szerződést a munkálatok kivitelezőjével.

– Valóban csúszott a szerződéskötés, mert a közbeszerzési eljárásra csak egy érvényes pályázat érkezett. Emiatt az uniós előírások szerint érvénytelennek kellett nyilvánítani a procedúrát. Ez azonban korántsem egyedülálló, nagyberuházásoknál gyakorta előfordulnak ilyen esetek – mondta Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. vezetője.

Az igazgató szerint a közbeszerzés eredménytelenségéről, és az újabb eljárás gyors kiírásáról értesítették az ügynökséget, egyúttal kérték, hogy hoszszabbítsák meg a szerződéskötési határidőt. Az ügynökség azonban – bár Hegedűs szerint megtehette volna – nem módosította a határidőt, hanem viszszavonta a támogatást. Az igazgató megemlítette: Hévízen egy másik beruházásnál is volt hasonló mértékű csúszás, s akkor nem okozott gondot a határidő megváltoztatása.

Egy névtelenséget kérő – az ügyet jól ismerő – szakember érdeklődésünkre azt mondta: valóban lett volna lehetőség a határidő módosítására, ám „fentről”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) utasították a regionális szervezetet a támogatás visszavonására. Horváth Jácint, a regionális ügynökség vezetője nem nyilatkozott az ügyben, az NFÜ-höz irányította lapunkat. A szervezet szerint a fürdő több haladék és figyelmeztetés ellenére sem tartotta be a határidőket, ezért „irreálissá vált” az, hogy jövő év végére végezzenek a beruházással. Az NFÜ nem cáfolta, hogy lett volna mód a határidő meghosszabbítására, ám álláspontjuk szerint „nem kockáztathatták meg, hogy a projekt bedőlésével az uniós forrás szabályszerű felhasználása veszélybe kerüljön”.

Az ügy érdekessége, hogy a beruházás előkészítéséért Nagy Róza, a fürdő korábbi stratégiai igazgatója felelt tavaszig, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárává nevezték ki.

– Meggyőződésem, hogy a fürdő nem hibázott, így érthetetlen a támogatás visszavonása. Nem áll olyan jól ez az ország, hogy mondvacsinált okokra hivatkozva eldobjon magától ennyi pénzt – mondta Vértes Árpád, Hévíz független polgármestere.

A zalai MSZP politikai okokat sejt a támogatás megvonásának hátterében. Mohácsi József, egykori szocialista országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: több mint furcsa, hogy éppen attól a fürdőtől vesznek el vitatható módon másfél milliárdot, amelynek vezetőjét a kormányváltás után megpróbálták meneszteni. (Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, Hegedűs leváltását a nemzeti vagyonkezelő kezdeményezte júniusban, de a kisebbségi tulajdonos, a városi önkormányzat megakadályozta ezt.) Mohácsi szerint gyanús az is, hogy Manninger Jenő (Fidesz), a zalai közgyűlés elnöke ahelyett, hogy „foggal-körömmel” harcolt volna a támogatásért, szó nélkül tudomásul vette az elvonást.

Mindezt Baracskai József, országgyűlési képviselő, az MSZP zalai elnöke azzal egészítette ki: kezdeményezi a parlamentben a támogatás visszavonásának felülvizsgálatát.

Manninger Jenő szerint az elvonásért az a felelős, aki a többszöri határidő-módosítás, felszólítás ellenére sem tudta elkezdeni a beruházást. Mint mondta, a zalakarosi fürdő épp akkor nyert uniós támogatást, amikor Hévíz. Zalakaroson –tette hozzá – már az avatáson is túl vannak, míg Hévízen még a kivitelezőt sem tudták kiválasztani. A zalai közgyűlés elnöke azt állította: a fejlesztési pénz nem veszett el, ha a hévízi fürdő újra pályázik, még elnyerheti a támogatást.