A jogalkotás nyíltabbá, átláthatóbbá tétele érdekében teljesen új típusú, formabontó törvénytervezet benyújtását helyezte kilátásba a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a napokban. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló tervezet elkészült, s az indoklásából kiderül, hogy „az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás”. Ezért „kívánatos, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetősége arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhesse véleményét”, amelynek szabályait most külön törvényben határoznák meg.

A szaktárca előterjesztésében az egyeztetés kötelezettségét alapelvként szögezik le, és hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, az egyes minisztériumoknak az interneten közzé kell tenniük saját jogalkotási tájékoztatójukat. A világhálón hozzák majd nyilvánosságra az elkészült törvény- és rendelettervezeteket, de a fontosabb ügyekben már a koncepciót is, és azokat a megadott határidőn belül – ami tizenöt napnál általában nem lehet rövidebb – bárki véleményezheti. A beérkezett észrevételekről, illetve az elutasított véleményekről összefoglalót kell készíteni, egyedi válaszra azonban senki ne számítson. Ebben sok újdonság nincs, hiszen a javaslatban több, az információszabadságról 2005-ben született törvényből szó szerint átemelt passzus is van.

A változás legfeljebb annyi, hogy az egyes előterjesztésekhez fűzött észrevételek beérkezését viszsza kell majd igazolni, a véleményeket pedig – amennyiben azok szerzője a hozzájárulását adja – nyilvánosságra hozzák. Az interneten eddig is lefolytatott, most általánosnak elnevezett egyeztetési eljárás mellett a szakminiszterek közvetlen egyeztetést is kezdeményezhetnek. A tárcák civil szervezetekkel, egyházakkal, érdekképviseletekkel, köztestületekkel, felsőoktatási intézményekkel és a gazdasági élet szereplőivel alakíthatnak ki kifejezetten a jogalkotásban való együttműködést célzó stratégiai partnerséget. Az együttműködési megállapodás határozott időre, de legfeljebb a miniszter megbízatásának lejártáig szólhat.

A stratégiai partnerek kivételezett helyzetben lesznek: valószínűleg előbb jutnak információhoz, és a szerződésben meghatározott körben akár személyesen is véleményt nyilváníthatnak majd az egyes tervezetekről. Az ilyen megbeszélésekről összefoglaló készül, ami közérdekű adatnak minősül, tehát bárki hozzáférhet.

A közigazgatási és igazságügyi tárca elkészítette a jogalkotási törvény tervezetét is. Ez kötelező feladat, mert az AB a jogalkotásról még 1987-ben hozott törvényt december 31-i hatállyal megsemmisítette. Bár az előző kormányok több kísérletet is tettek rá, kétharmados egyetértés híján eddig nem sikerült új szabályozás. Most nincs ilyen akadály.

A törvénytervezet meghatározza a jogalkotás alapvető követelményeit: a jogszabály legyen egyértelmű, visszamenőleg ne állapítson meg új kötelezettséget (a végkielégítések visszamenőleges megadóztatásával ezt az elvet a mostani kormány máris megszegte), feleljen meg az alkotmányból eredő követelményeknek, biztosítson elég időt a bevezetésére. Az előterjesztőnek – függetlenül attól, hogy a javaslatot valamelyik tárca vagy képviselő készíti – előzetes hatásvizsgálatot kell végeznie, és a jogalkotási szándékát indokolnia kell. Az egyéni indítványok esetében a társadalmi egyeztetés továbbra sem kötelező.

A jogszabályokat változatlanul a Magyar Közlönyben hirdetik majd ki, de emellett Nemzeti Jogszabálytárat is létrehoznának. Ez utóbbi a hatályos joganyagot egységes szerkezetben tartalmazná, vagyis a kizárólag az aktuális változásokat tartalmazó közlönynél lényegesen használhatóbb adatbázist hoznak létre. A törvénytár nyilvános lesz, és abban később – várhatóan 2012-től – kulcsszavak alapján is lehet majd keresni.

„Formabontó” szavazás