Október 1-jével lép életbe az Orbán-kormány büntetőadója, amely 98 százalékos elvonással sújtja a közszférában a kétmillió forint feletti végkielégítést és szabadságmegváltást. A törvény visszamenőleges hatályú, a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is vonatkozik. Aki szeptember végéig kapott végkielégítést, annak október 31-ig vissza kell fizetnie a kétmillió feletti jövedelem 98 százalékát, akit pedig október elsejétől bocsátanak el, annak a munkáltatója már automatikusan levonja a különadót.

A Fővárosi Közgyűlés: az októberi választások után már az önkormányzati vezetők is kevesebb pénzre számíthatnak

A kormány ezt azzal indokolta, hogy a közszférában ne legyenek több tízmilliós, akár százmilliós végkielégítések, a visszamenőleges hatályt pedig egy azóta is vitatott alkotmánymódosítással próbálta megoldani, jelesül azzal, hogy a „jó erkölcsbe ütköző” jövedelmekre a kormány különadót vethet ki. A közszféra érdekvédelmi szervezetei szerint a kabinet „a vízzel együtt a gyereket is kiöntötte”, mert több tízezer olyan munkavállaló van, aki nem túl magas fizetésből él, de évtizedek óta a közszférában dolgozik, és elbocsátásuk esetén – 20 éves vagy annál is több, a közszolgálatban eltöltött év után – kilátástalan helyzetbe kerülnek. Ezért több szervezet, köztük a pedagógusok és a rendőrök szakszervezetei is az Alkotmánybírósághoz fordultak.

A májusi kormányváltás utáni leváltási, elbocsátási hullám az októberi helyhatósági választás után várhatóan folytatódik. A törvény szerint a távozó polgármestereknek háromhavi végkielégítés jár, ezt az új képviselő-testület még háromhavival toldhatja meg. Így egy nagyvárosi polgármester, aki átlagosan 500 ezer forintot keres, a törvény szerint hárommillió forint végkielégítést kaphatna, de ebből egymilliót 98 százalékos különadó sújt majd. Az elmúlt választások tapasztalatai szerint ahol új polgármestert és képviselő-testületet választanak, ott általában menesztik a jegyzőt és a polgármesteri hivatalok vezető beosztású dolgozóit, valamint rövid időn belül az önkormányzati intézmények (egészségügyi, művelődési, oktatási) és cégek vezetőit is.

Egy húsz éve a polgármesteri hivatalban dolgozó, jelenleg osztályvezetői beosztásban lévő munkavállalónak például a hathavi felmondási idő mellett nyolchavi végkielégítés jár, egy ilyen pozícióban átlagos 250-300 ezer forintos fizetéssel számolva, a távozónak több mint hárommillió forint végkielégítés járna, amiből csak kétmilliót kaphat meg. A kétmilliós határt meghaladhatja egy szintén több évtizede a közszférában dolgozó középiskolai tanárnak járó végkielégítés is.

Az Alkotmánybíróság már foglalkozik a 98 százalékos adóval kapcsolatos beadványokkal. Sereg András, az AB szóvivője lapunknak elmondta, ötvenkét beadvány érkezett a különadó ellen, ez az elmúlt évek abszolút rekordjának számít. Az egyik alkotmánybíró már dolgozik az ügyön, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a határozattervezet mikor kerül a testület teljes ülése elé, és abban mikor születik végleges döntés.

Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint a kormány alkotmánymódosítása ellenére is több szempontból az alaptörvénybe ütközik a 98 százalékos különadó. Vadász lapunknak elmondta: a törvény visszamenőleges hatálya mindenképpen alkotmányellenes, mert a jogállam alapelve a jogbiztonság, amely nem engedi, hogy viszszamenőlegesen, mintegy bosszúszerűen lehessen alkalmazni az adókat. A visszamenőleges hatály ellentétes az Európai Unió jogrendszerével is. Ezen kívül a 98 százalékos különadó ütközik az alkotmány tizenharmadik paragrafusával is, amely kimondja, hogy a „Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet”. A 98 százalékos adó pedig nem más, mint állami kisajátítása a munkavállaló jogos, törvények alapján járó jövedelmének. Vadász szerint a jogrendszer eddig az alkotmánymódosításig a „jó erkölcs” fogalmát polgári jogi kategóriaként ismerte, a bíróság állapíthatta meg egy ügylet jó erkölcsbe ütközését, kimondva a szerződés semmisségét. Ennek ismeretében is érthetetlen a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos adója, mert akkor miért nem a teljes összeget kell visszafizetni az adóztatás helyett. Vadász szerint az ügyben meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését, de a visszamenőleges hatály miatt akár európai jogorvoslatot is lehet kérni.