Az MSZOSZ, a Liga és az Autonóm Szakszervezeti Szövetség egyaránt kifogásolták, hogy ebben a 110 napban számos, a munka világát érintő törvényt fogadtak el úgy, hogy azokról nem kérték ki az OÉT véleményét. „Az elmúlt 110 nap során sok gonddal küzdöttek a munkavállalók képviselői, számos olyan törvény született, amelyben a szociális partnereket konzultációra kellett volna hívnia a kormánynak”, emlékeztetett Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Hasonlóan érvelt Borsik János is, hozzátéve, hogy az Autonómok első pillanattól partnernek tekintik a kormányt, „ez azonban viszonosságot feltételez”.

Borsikkal ellentétben a Munkástanácsokat képviselő Palkovics Imre kifejezetten üdvözölte, hogy a Fidesz alakított kormányt, mivel a szociális elképzeléseiket a Munkástanácsok korábban is támogatták. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy nemcsak az OÉT-ről és az érdekegyeztető tanácsról szóló törvényről kell konzultálni, hanem az egész párbeszéd rendszeréről, vagyis az ágazati, és kétoldalú párbeszédről is. „A mindenkori kormány fontos feladata, hogy ennek körülményeit biztosítsa.”

Navracsics Tibor és Orbán Viktor az OÉT ülésén

A kormány megalakulása utáni első OÉT-ülésnek – amelyen a szokásjognak megfelelően részt vett a miniszterelnök, valamint Navracsics Tibor közigazgatási miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter – közvetlen előzménye, hogy az Orbán-kormány írásbeli konzultációt kezdeményezett a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselőivel az OÉT további működésének koncepciójáról, amit a szakszervezetek, a munkavállalói oldal és a munkaadók is elutasítottak, kérve az OÉT mielőbbi összehívását.

Az ülésen a szakszervezetek nem zárkóztak el attól, hogy megvitassák az érdekegyeztetés jövőjét (ez szerepelt a napirenden), de többen is jelezték, hogy – szeptember végéhez közeledve – ennél volnának fontosabb kérdések, jelesül a bérek és az adók változása, a költségvetés helyzete. Orbán Viktor azonban az ülés elején közölte, hogy nem tekintik kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját, ahogy az előző kormánnyal megkötött megállapodásokat sem. „Az eddigi megállapodásokat nem tekintjük eleve elfogadhatatlannak, de ami szemben áll a választók akaratával, azt sajnos nem fogadjuk el”. Ugyanakkor Orbán igyekezett megnyugtatni a munkavállalói és a munkáltatói oldalt, hogy „nincs fölrúghatnánkvágy bennünk”.

Orbán szerint a nemzeti konzultációt és az érdekegyeztetés fórumát össze lehet kapcsolni. Megismételte, hogy a következő években egymillió új munkahely létrehozását kívánják elérni, és „ezt a célt szükséges előmozdítania az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájának is”. Orbán megköszönte, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal partnerként tekint a kormányra, megjegyezve, hogy „ezt a választási eredmény indokolttá is teszi”. Majd figyelmeztetett, hogy kétharmados parlamenti többséggel módjukban áll „alapvetően megváltoztatni” az OÉT-ről szóló törvényt is. Többször is nyomatékkal leszögezte, hogy számukra a választói akarat az első – ezzel arra utalt, hogy megfogalmazása szerint a legfontosabb nemzetgazdasági kérdésekben a választópolgárok már döntöttek, úgyhogy legfeljebb a programjuk megvalósításának mikéntjéről lehet tárgyalni. Ezért sem hívták össze eddig az OÉT-et.

– A sürgetés indokolt, de a mi szempontunk is megfontolandó. Nem a nyaralások miatt kellett elhalasztani az OÉT ülését, hanem mert rengeteg dolgunk volt – magyarázta Orbán Viktor. Csak olyan döntéseket hoztak, tette hozzá, amire egyértelmű felhatalmazásuk volt. „Ezeket akkor is meghoztuk volna, ha összeül az OÉT”. De ez most már a múlt. Ami a jövőt illeti, Orbánmélyreható változásokat helyezett kilátásba a munka és a politika világában egyaránt. A kétharmados parlamenti felhatalmazással korszakos kormányzásra, radikális, mélyreható változásokra készülnek. – A mi ambíciónk az igazi nagy konszolidációs kormányzás: lezárni az elmúlt húsz évet és megvetni egy új korszak alapjait –fogalmazott a miniszterelnök.

A kormány október 10–15. közötti időpontra hívja majd össze a következő OÉT-ülést, ahol már feltehetőleg érdemi egyeztetésre is sor kerülhet – ezt azért is sürgették a szakszervezetek, mert már október közepén tárgyal a kormány a jövő évi adóváltozásokról és a költségvetés keretszámairól. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg napokkal a kormányülés előtt tarthatják meg az OÉT ülését, vagyis az OÉT-ben reprezentált szakszervezetek a jelek szerint elérték, hogy még kezdeti stádiumukban véleményezhessék a parlament elé kerülő, a munkavállalói, munkáltatói érdekeket érintő jogszabályokat – más kérdés, hogy mit fogad majd be azokból a kormány, amelynek Orbán Viktor megfogalmazása szerint „a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit együttesen kell képviselnie”.