A budapesti Millenáris parkban tartották szombaton az első kormányzati karrierexpót. A nagyjából 1500 főt befogadni képes Millenáris Teátrum egész nap tele volt, sőt délelőtt korlátozni is kellett a belépők számát. A rendezvényen felvonult az új kormányzati rendszer nyolc minisztériuma. Az érdeklődők miniszterekkel, államtitkárokkal és vezető beosztású kormánytisztviselőkkel beszélgethettek, vagy előadásokat hallgathattak az állami szektor működéséről és a kormányzati karrierépítés lehetőségeiről. Ám, aki arra számított, hogy konkrét álláslehetőségekkel bombázzák majd, annak csalódnia kellett.

Hiába keresték, konkrét álláslehetőségeket nem találtak a fiatalok a kormányzati karrierexpón

Az expó nagy dobása ugyanis a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj (MKÖ) részleteinek megismertetése volt, melyre a helyszínen feltölthető önéletrajzokkal azonnal pályázni is lehetett. Az összesen tíz hónapos szakmai gyakorlat öt hónap hazai és öt hónap külföldi képzést foglal magában. Utóbbit valamely másik európai uniós ország közigazgatásában lehet eltölteni, s bár a jelentkező kérését igyekeznek fi gyelembe venni, nem garantálják, hogy neki tetsző célországba közvetítik majd ki.

Tamást (23) ez vissza is tartja attól, hogy jelentkezzen. Nagyon jó ez a program, csak nem nekem – mondja. Tamás nemzetközi gazdálkodásból szerzett diplomát, nemrég még Németországban dolgozott és oda is szeretne visszamenni. A fiú a külügy iránt érdeklődött, ezért jött ki az expóra, és csalódást okozott neki, hogy nem kapott konkrét választ a legégetőbb kérdésére: az én végzettségemmel milyen állást pályázhatok meg itt? Erre egyébként többen ispanaszkodtak: a 29 évesLászló, akit a kultúra igen, az ösztöndíj viszont kevésbé érdekel, úgy érzi, csak azt tudta meg a rendezvényen, hogy ez nem az ő pályája. Sára viszont, akit az MKÖ-pultnál épp az önéletrajzfeltöltés után sikerült elcsípnünk, nagyon izgatott a lehetőség miatt. A 24 éves lánynak felsőfokú nyelvvizsgája van angolból, és bármelyik uniós országban szívesen kipróbálná magát.

„Szeretek utazgatni és Szlovákia vagy Bulgária ugyanúgy érdekel, mint mondjuk Franciaország vagy Hollandia.” Sárát az sem zavarja, hogyha ő lesz a 300 kiválasztott egyike és a programot sikeresen elvégzi, a tudását mindenképpen itthon kell kamatoztatnia – erre ugyanis szerződésben kötelezik, és ha felajánlják, el kell fogadnia egy minisztériumi állást. – Ez így teljesen rendben van! – vág bele hirtelen Olivér, Sára barátja, aki időközben utolért minket. A fiú kissé ingerülten beszél azokról, akik az előbb említett feltételek miatt hőbörögnek: mi a rossz abban, hogy nem a külföldnek tanul az ember?

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium standjánál is hasonló állásponttal találkozunk. A minisztériumi tisztviselő hölgy elmondta, hogy az egész expónak és az ösztöndíjprogramnak az a célja, hogy az államigazgatást fiatal, diplomás, legalább angolul beszélő fiatalokkal töltsék fel, akik ahelyett, hogy külföldre menekülnének, itthon kamatoztatják a tudásukat. Ő egyébként három hónapja van a közigazgatásban, azelőtt a versenyszférában dolgozott.

Az álláskereső fiatalok közül is szinte kivétel nélkül mindenki említette a „hasznosság” szempontját, de többen hangoztatták azt is, hogy őkmajd véget vetnek a mutyizásnak, ami szerintük a régi kormányzati rendszer rákfenéje volt. A kevésbé harciasak prózaibb okok miatt választanák a közigazgatási életpályát. Sokan vélték például úgy, hogy a versenyszférához képest itt kevesebbet kell könyökölni az előrejutás érdekében. Szandra (23) viszont nem látja ennyire fekete-fehéren a dolgot. Az emberi erőforrás területére vágyakozó lány nagyon felkészültnek tűnik, több szempontból is átrágta magát a kérdésen: olyan nagy különbség nincs a civil és az állami szektor között. Mindenütt van verseny, és az sem igaz, hogy a versenyszférában feltétlenül jobban keres az ember –sorolja meglátásait. Arra a kérdésre pedig, hogy nem fél-e attól, hogy egy esetleges következőkormányváltássalelveszítheti a munkáját, Szandra így felel: ez benne van a pakliban. Az expón egyébként több mint négy órát töltött el a barátaival, s bár látja a gyenge pontokat is, összességében elégedett a tájékoztatással. Barátnője, a 21 éves Gabi ki is fejti mire gondolnak: igazából az a jó ebben az expóban, hogy megmutatja, hogyan működik az államigazgatás, amiről eddig fogalmunk sem volt. Egyszerűen odamentünk egy államtitkárhoz, és megkérdeztük, hogy miből áll a munkája.

Gabi és Szandra még nem biztosak benne, hogy az állami szektorban szeretnének dolgozni, de akadt olyan is, akinek – talán meglepő – gyerekkori álma, hogy APEH-ellenőr lehessen. A 21 éves Enikő, aki az Államigazgatási Főiskolára jár, szokatlan karrierálmát egy gyermekkori emlékből meríti, amikor először találkozott APEH-ellenőrökkel: nagyon ijesztőek és komolyak voltak és nekem ez nagyon tetszett. Én is ilyen akartam lenni.