Népszava: mentőakció

2010-09-18

„Tudtuk, mi jön. És itt is van. Egy olyan hatalom, amely nemcsak nem szereti, nem is tűri a másfajta véleményeket. Amely félelmet kelt – nem is hatástalanul, nem is eredménytelenül”, olvasható a Népszava pénteki különkiadásában.

Németh Péter főszerkesztő és Láposi Elza, a Népszava Lapkiadó ügyvezetője közös cikkében összefogásra szólította fel a baloldalt, mondván, „nem lehet mindent elhallgatni”. A demokrácia erősítése és a lap megmentése érdekében a Népszava előfizetésére buzdítanak, mert „akkor aztán hiába vonják meg tőlünk a hirdetéseket, hiába ijesztenek rá a piac szereplőire, az olvasókat, az előfizetőket nem tudják megfélemlíteni”.

Megkeresésünkre Láposi Elza azt nyilatkozta, hogy a 16 oldalas különkiadást 160 ezer példányban nyomtatták ki (összehasonlításul: a normál kiadás 30 ezer példányban készül, a MATESZ hivatalos adatai szerint a Népszavából 18 ezer fogy naponta). A javarészt a rendes lapszámban megjelent cikkeket tartalmazó különkiadás (amely leginkább abban különbözik, hogy több benne az előfizetésre buzdító hirdetés) terjesztéséről és a költségekről csak annyit árult el, hogy „próbáltak baloldali érzelmű emberekhez eljutni”, de véletlenszerűen is dobtak be különkiadást a postaládákba. Ezt a módszert hatékonyabbnak és költségkímélőbbnek tartják, mint ha óriásplakátokon vagy a tévékben hirdettek volna.

A közelmúltban arculatváltáson „átesett” és megújult honlappal is jelentkező napilap –amely hétfőtől a Malév repülőjáratain is hozzáférhető lesz –több hasonló kampányakciót is tervez. Láposi Elza tájékoztatása szerint egy-egy város, település valamennyi lakásába eljuttatnak majd hasonló különszámot, amelyben helyi híreket is közölnek majd. Az akció célját a lapigazgató úgy foglalta össze: a legfontosabb, hogy az emberek végre felébredjenek, és áldozatot hozzanak a kiegyensúlyozott tájékoztatásért, a sajtó szabadságáért.

A pénteki, első különkiadás címlapja egyébként a Mesterházy AttilaMSZP-elnökkel készült interjúval indul, amely benne volt a „normál” lapszámban is, igaz, kevésbé előkelő helyen.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.