Magyarországon 2010-ben nincs alkotmányozási helyzet, egyebek mellett ezért sem tesz eleget a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága felkérésének – tudatta nyílt levelében Dénes Balázs, a társaság elnöke. A döntés az LMP-t is meglepte, mert a TASZ az ökopárt javaslatára – és előzetes egyeztetés után – került azon 25 társadalmi szervezet közé, amelytől az eseti bizottság véleményeket és javaslatokat vár. A határidő hamarosan lejár: a civilek szeptember végéig állhatnak elő ötleteikkel.

„Mindennemű alkotmánnyal szemben alapvető követelmény, hogy időálló legyen, és hogy a legszélesebb nemzeti elfogadottságot élvezze. (…) E követelmények pedig csak akkor elégíthetők ki, hogyha az alkotmányozást sikerül a kiszszerű politikai kérdésektől, hatalmi presztízsszempontoktól mentesíteni, ha sikerül a pillanatnyi politikai erőviszonyoktól függetleníteni és az alkotmányozás folyamatát a napi politika fölé emelni” – idézi az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnökének 1995-ben elhangzott szavait a TASZ. A Salamon László által egykor kívánatosnak tartott körülmények pedig ma nem állnak fenn, különös tekintettel arra, hogy a „kormányfő egy saját alkotmányozói tanácsot hozott létre”, s tisztázatlan annak a bizottsághoz való viszonya – olvasható a TASZ nyílt levelében.

„Az egy politikai oldal általi alkotmányozás diktátuma eltántorít minket attól, hogy egy nem nyílt kimenetelű, átláthatatlan eljárásban részt vegyünk”, magyarázzák az elzárkózást Dénesék. További indokként hozzák fel, hogy az eddig elhangzott „alkotmányozási ötletek ellentétesek a TASZ által vallott értékekkel”. Ilyennek tartják a kereszténység alkotmányba foglalását, amely nem egyeztethető öszsze „a szekularizált államfelfogással, és sérti a polgárok egyenlőségét, a vallásszabadságot”.

A rendszerváltáskor vitathatatlanul új alkotmány született, amelynek „szerkezete, fejléce lehet poros, tartalma azonban a magyar történelemben először felel meg az önkorlátozó hatalom emberi jogokat tisztelő ideáljának”, véli a TASZ. Az alapjogi katalógus álláspontjuk szerint „a legtöbb európai országénál magasabb színvonalú, az egymással versengő pártok rendszere pedig, mint azt a Fidesz–KDNP hatalomra jutása is mutatja, működik”. „Az egyenlő emberek szabad közösségét a hatályos alkotmány megfelelően szolgálja”, szögezi le a TASZ. A jogvédők úgy látják, „az alkotmányozást érintő eljárási és tartalmi javaslatok nem szolgálják ezt az eszményt. Új alaptörvénnyel egyébként is csak akkor érdemes előállni, ha annak »valós indokai vannak« – hangsúlyozza a nyílt levél –, de a többség vallási preferenciáinak deklarálása vagy a dicső történelmi múlt (Szent Korona) alaptörvénybe foglalása nem ilyenek”.

A sajtóból értesültek a TASZ döntéséről, és azt sajnálkozással vették tudomásul, mert szükség lenne a jogvédők tapasztalataira – mondta erre Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, az alkotmány-előkészítő bizottság tagja. Kérdésünkre kijelentette: természetesen minden szervezettel előzetesen egyeztettek, és a felkérő leveleket csak ezt követően postázták. A politikus egyébként nem érti a TASZ visszakozását, mert az alkotmányozási folyamat keretei már korábban ismertek voltak, és szerinte nem merült fel olyan új körülmény, amely a váratlan elhatározást magyarázná.

Arra a felvetésünkre, hogy a rapid alkotmányozási folyamat valóban okot adhat bizonyos aggályokra, Schiffer megismételte: nincsenek új körülmények, mindazonáltal egy társadalmi szervezet dönthet a távolmaradásról is. Az LMP azonban következetes politikát folytat, s bármilyen véleményt formáljanak is egyes közjogi problémákkal kapcsolatban, a képviselők nem tehetik meg, hogy kivonuljanak, bár nincsenek illúzióik afelől, hogy a születő alaptörvényt a Fidesz elképzelései határoznák meg. Ha pedig egyértelműen kiderül, hogy a legitim eseti bizottságot valóban csak fügefalevélnek tekintik – mert a testületnek nem lesz érdemi beleszólása az alkotmányozásba –, az új helyzetet teremtene, amikor a további szerepvállalást az LMP-nek is mérlegelnie kellene.

A szocialistáknál ugyancsak van aggodalom a tekintetben, hogy az alkotmány-előkészítő bizottságban valóban folyhat-e érdemi tevékenység. Az MSZP addig vesz részt a munkában, amíg legalább némi esélyt lát arra, hogy az alkotmányozási folyamatot érdemben képes lehet befolyásolni – jelentette ki lapunknak a testület tagjaként LamperthMónika, a párt szakpolitikusa. Eddig azonban érdemi munka még nem volt, mindöszsze annyi történt – közölte –, hogy megalakult a hét munkacsoport és megnevezték az egyes témák felelőseit.

A határidő pedig sürget, hiszen a grémiumnak az eredeti elképzelésekhez képest is rövidebb idő alatt, december végéig kellene elkészítenie az új alkotmány koncepcióját. Egyes vélemények szerint kevés az esély arra, hogy addig valóban kiforrott anyagot állítsanak össze. Ugyanakkor beszélik, hogy a Fideszben gőzerővel dolgoznak az alaptörvény normaszövegén, és azt a tervezetet igyekeznek majd a bizottsággal elfogadtatni. Ha ez tényleg így lenne – szögezte le Lamperth –, az MSZP ugyancsak megfontolja, hogy mit tegyen. A párt egyébként várhatóan saját alkotmánytervezettel áll elő, hogy megmutassa: a múltba fordulás helyett modern alaptörvényt is lehet készíteni.

A múltba fordulás helyett modern alaptörvény kell