Ráadásul a kivonulás mellett érvel már egy parlamenti párt is. Mindeközben a magyarországi szerepvállalás támogatóinak fogynak az érvei, ahogy a NATO-misszió sikertelenségéről vagy az afgán kormány korrupciójáról hallunk egyre aggasztóbb híreket. Feltehetően a vasárnapi parlamenti választás sem lesz mentes a visszaélésektől, a csalásoktól, s újabb ellentmondásos fejezete lesz a nemzetközi közösség afganisztáni jelenlétének.

Szerettük volna megtudni, hogyan vélekedik a közvélemény – legalábbis a kutatásban megkérdezett keresztmetszet – afganisztáni szerepvállalásunkról. A kérdéseket a külpolitikai rovat munkatársai állították össze. A Népszabadság által készített kutatás a legalább heti rendszerességgel internetező, 18 éven felüli magyar állampolgárok véleményét reprezentálja. A kutatás szeptember 14-e és 16-a között készült, 556 fő vett részt benne.

Az derült ki a kutatásból – mely tudomásunk szerint az egyetlen ilyen nyilvános felmérés –: míg a megkérdezettek 69 százaléka egyetért NATO-tagságunkkal, 52 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy Magyarország részt vegyen az atlanti szövetség afganisztáni miszsziójában. 35 százalék támogatja a részvételt, 14 százalék felelt „nem tudommal”.

A megkérdezettek 43 százaléka szerint szerepvállalásunk inkább gyengíti Magyarország biztonságát. Ez elég nagy arány, azonban árnyalja a képet, hogy 19 százalék szerint inkább erősíti, 20 százalékuk pedig úgy véli, nincs hatással rá. Az afganisztáni missziónk ellen és mellett is fontos érv a nemzetbiztonság. Vannak, akik szerint ebben a korban már határainktól akár több ezer kilométerre kell megállítani, felszámolni azokat, akik veszélyt jelenthetnek a szövetség tagországaira, így hazánkra is, mondván: jobb náluk megharcolni a harcot, mint nálunk.

A kivonulás mellett kardoskodók szerint azonban Magyarországot nem fenyegeti terrortámadás (hacsak az afganisztáni szerepvállalás miatt nem), a nálunk élő kiszszámú muszlim közösség mérsékelt és békés, és nem érdemes egy bukásra ítélt misszióban részt venni, ami csak viszi a pénzt, és magyarok életét követeli. Ebből a szempontból a közvélemény megosztottnak tűnik.

Érdekes kérdés, ahhoz képest, hogy 2003-tól részt veszünk az afganisztáni misszióban, 2006-tól komolyabb szerepet vállalva, valójában talán csak most, a halálesetek kapcsán alakult ki szélesebb vita arról, mit is keresünk mi ott. Ezzel is összefüggésben állhat, hogy a megkérdezettek 66 százaléka nem érzi megfelelőnek a kormányzati tájékoztatást a magyar katonák afganisztáni tevékenységével kapcsolatban.

Ezzel együtt 57 százalékuk tisztában van vele, hogy a magyar honvédek katonai és civil, fejlesztési feladatokat egyaránt ellátnak. 17 százalék azonban azt gondolja, hogy csak katonai, 13 százalék pedig úgy véli, hogy csak civil, fejlesztési feladatokat végeznek katonáink.