Lyukak tátonganak a kétmilliós állami bérplafonon

A kormány által szeptembertől bevezetett kétmillió forintos bérplafon kizárólag a költségvetési szférában dolgozókra vonatkozik, továbbra is kétmillió forint felett kereshetnek az állami cégek vezetői, és a politikusoknál sincs bérplafon. Ezzel nem is lenne baj, ha a Fidesz politikusai nem mint egyfajta erkölcsi határról beszélnének a kétmillió forintról, ami nemcsak a végkielégítések megadóztatása kapcsán merült föl, hanem például Simor András jegybankelnök fizetésénél is.

Az Orbán-kormány 29 pontos akciótervének részeként szeptembertől – az ország nehéz helyzetére hivatkozva – kétmillió forintos bérplafont vezettek be a közszférában. Ez az intézkedés a költségvetési szférában dolgozókra és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozik, a kormány így csökkentette a negyedére Simor András jegybankelnök nyolcmillió forintos fizetését. Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felszólította a kormányt, hogy módosítsa a Simor András fizetéséről rendelkező új törvényt, de a magyar kormány kitart az eredeti döntése mellett. Szinte nem akad olyan fideszes politikus, aki a jegybankelnök esetében ne hivatkozott volna arra, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében a kétmillió forintos fizetési határ még erkölcsösnek számít. Ugyanígy: a végkielégítések során is kétmillió forintban határozta meg a kormány a jó erkölcs határát. Az e fölötti végkielégítések Orbán Viktorék szerintmár a jó erkölcsbe ütköznek, ezért azokat 98 százalékos adóval sújtják.

Időközben kiderült, hogy a kétmilliós bérplafon nem vonatkozik az állami cégek vezetőinek fizetésére. Kétmilliós maximálásról az ő esetükben is döntött tavaly a Bajnai-kormány, de ezt a rendelkezést az új kabinet augusztusban éppen eltörölte. Így például a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója és helyettese, de még a bank ügyvezető igazgatóinak jövedelme is jóval meghaladja a kétmilliót. Baranyay László vezérigazgató havonta kétmillió forint fizetést, és ezen felül az alapbére nyolcvan százalékának megfelelő prémiumot kaphat, cafeteriakerete évi 1,1 millió forint, és garantálják a 13. és 14. havi fizetését is. Mindent összeadva így éves szinten több mint negyvenmillió forintot kereshet.

Hasonló a helyzet más állami cégeknél is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél a vezérigazgató és az általános vezérigazgató-helyettes kétmillió forintos bér mellett maximum tízhavi prémiumot kaphat, rajtuk kívül a vagyonkezelő három főigazgatójának az adható prémiummal számított éves jövedelme is meghaladhatja a 35 millió forintot. Baji Csabának, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójának személyi alapbére ugyancsak kétmillió forint, és az alapbér nyolcvan százalékának megfelelő prémiumban részesülhet feladatai maradéktalan teljesítése esetén. Az MVM-nél a négy vezérigazgató-helyettese az adható mozgó bérrel több mint 2,5 milliót kereshet, de vannak olyan osztályvezetők is, akik a prémiummal átléphetik a kétmilliós határt.

A bérplafonról szóló törvény nem vonatkozik a politikusokra sem. Kövér László fideszes politikus fizetése az Országgyűlés honlapján jelenleg is található adatok szerint augusztusban meghaladta a 2,4 millió forintot. Házelnökké választása óta azonban már nem kap bizottsági elnöki tiszteletdíjat, így a fizetése az Országgyűlés hivatalának tájékoztatása szerint 1 936 250 forint. Orbán Viktor miniszterelnökként havi bruttó 1 507 400 forintot keres, ehhez még kapja a képviselői alapdíjat, 231 900 forintot. A miniszterelnöknél is jobban keresnek azok a parlamenti képviselők, akik egyben nagyvárosok polgármesterei vagy a megyei közgyűlések elnökei. Havi jövedelmük esetenként csaknem eléri a kétmillió forintot a parlamenti tiszteletdíjból, a képviselői pótlékból, a lakhatási támogatásból és a polgármesteri vagy megyei közgyűlési fizetésből.

Jelenleg több mint ötven olyan képviselője van a parlamentnek, akik egyben polgármesterek vagy megyei közgyűlési tisztségviselők. Ők mindkét közéleti tisztségük után kapnak fizetést, de van köztük olyan is, Kovács Zoltán, Pápa fideszes polgármestere, aki egyszerre három helyről, a parlamentből, a megyei közgyűléstől és a települési önkormányzattól is húz jövedelmet. Kovács Zoltán a parlamentből több mint 1,2 millió forintot kap, pápai polgármesterként 520 ezret, a Veszprém Megyei Önkormányzat képviselőjeként pedig még 197 ezer forintot keres, így a havi bruttó jövedelme csaknem kétmillió forint.

A fideszes megyei közgyűlési elnökök közül Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke összesen havi bruttó 1,7 milliót, Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke csaknem 1,8 milliót keres havonta. Ez például Rácz esetében úgy jön össze, hogy parlamenti képviselőként 452 205 forint tiszteletdíjat, 610 477 forint választókerületi pótlékot, 115 950 forint lakhatási támogatást kap, a megyei közgyűlés elnökeként pedig havi bruttó 608 000 forintot keres, ami összesen 1 786 632 forintra jön ki. Majdnem ennyit keresnek azok a képviselők is, akik egyben nagyvárosokat vezetnek. Botka László szegedi szocialista polgármester, Lázár János fideszes parlamenti frakcióvezető, hódmezővásárhelyi polgármester és Káli Sándor miskolci polgármester közel 1,7 millió forintos havi bruttó jövedelemmel rendelkezik. Kósa Lajos, Debrecen fideszes vezetője csaknem 1,5 millió forintot keres havonta, Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármester pedig 1,4 milliót.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.