– Másfél millió forintos állami támogatás kedvéért nem költözöm olyan házba, amelyiket ripsz-ropsz dobtak össze, a falak a vakolattól még nedvesek. Inkább lakunk addig albérletben, amíg tavaszra a magunk tempójában megépítjük az otthonunkat – ezt mondja az a felsőzsolcai férfi , aki többedmagával úgy döntött, visszautasítja a kormány segítségét. Ő az összedőlt háza után csaknem nyolcmillió forintos kártérítést kapott a biztosítójától, s így legfeljebb másfél-kétmillió forintos állami támogatásra lett volna jogosult: a májusi–júniusi árvízben megsemmisült házak újjáépítésére ugyanis ingatlanonként tízmillió forintot különített el az állam, ám ebből az összegből le kell vonni a biztosítók által kifizetett összeget, és a pénzbeli adományokat. Aki – bármekkora összegben is – igényli a központi támogatást, annak azt is vállalnia kell, hogy az idén október 31-ig beköltözik az új házba. Márpedig erre a legtöbb építkező család esetében igen csekély az esély – mondják az érintett településeken.

Az ország hat megyéjének harminchét településén háromszáztizenhét olyan lakóházat regisztráltak a kárfelmérők, amely megsemmisült vagy életveszélyessé vált: ez a szám azonban időközben változott, miután a vályogházak egy részéről csak a kiszáradásuk után derült ki, hogy lakhatatlanokká váltak. Ezekhez újból ki kellett hívni a statikusokat és a házak sorsáról döntő illetékes katasztrófavédelmi szakembereket, ami hátráltatta az ügyintézést. Elhúzódott a központi támogatások átutalása is: az állam első körben a rendelkezésre álló 3 milliárd 170 millió forintos keretösszegnek nagyjából a felét utalta át az érintett településeknek, s azt is csak szeptember első napjaiban.

Az ügyintézést hátráltatta, hogy a kormány és az érintett önkormányzatok majdnem másfél hónapos egyeztetés után tisztázták a lakhatási támogatás kiutalásának minden részletét. Amikor pedig a polgármesteri hivatalok ügyintézői elkezdték megkötni az érintett lakosokkal az újjáépítéshez szükséges támogatási szerződéseket, újabb nehézségekkel találkoztak. A Miskolchoz közeli Felsőzsolcán pél dául a kormányhatározat alapján a szerződéskötések augusztus 25-én kezdődtek el, de már az első napokban látszott, hogy sok a rendezetlen tulajdonviszony, nem egyértelműek a biztosítási és hitelfeltételek, emiatt a vártnál lassabban haladt a munka – mondta érdeklődésünkre Németh Csaba sajtóreferens. A városban száznyolcvan ház vált lakhatatlanná, s a tulajdonosok közül negyvenegyen úgy döntöttek: a nehézkesen haladó építkezés helyett inkább ingatlant vásárolnak. Huszonkilenc károsult írásban nyilatkozott arról, hogy saját maga kívánja megoldani a lakhatása ügyét, s nem veszi igénybe az állami támogatást, s további tizenhat jelezte, hogy a határidő rövidsége miatt hasonló lépésre kényszerül, mert nem tudná október végéig befejezni az építkezést.

Az ügyintézést egyéb akadályok is hátráltatták: előfordult, hogy a huszonöt éve meghalt édesapa szerepelt az ingatlan birtokosaként, de az is előfordult, hogy tizenhét tulajdonosa volt az újjáépíteni kívánt háznak, s már az is többnapos egyeztetést igényelt, hogy mindenki egy időben ott legyen az aláíráskor.

Felsőzsolcán eddigmindöszsze nyolc rászoruló család költözhetett új otthonba, egy látványos, de inkább marketingfogásnak, mint általános gyakorlatnak minősülő akció nyomán: a Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum támogatásából negyven nap alatt építettek önkormányzati bérlakásokat a Bem utcában, ahová szegény sorsú családok költözhettek. Az önkormányzat által biztosított átmeneti szálláson – egy fűthető faházban – jelenleg is heten tartózkodnak. Mint megtudtuk, Felsőzsolcának nincs terve arra vonatkozóan, hogy a tél beálltával hová költöztetik azokat a családokat, akik nem tudták felépíteni új otthonukat – közölte Németh Csaba.

Szendrőben–aholtizennégy ház dőlt össze vagy vált lakhatatlanná – négy család a házvásárlás mellett döntött – tudtuk meg Vidó György jegyzőtől. Öt házat a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat segít újjáépíteni, több ingatlan esetében azonban még itt sem sikerült tisztázni a tulajdonviszonyokat. Három családnak egyhamar biztosan nem lesz fedél a feje fölött: ők albérlőként vagy szívességi lakáshasználóként éltek az ingatlanban, így a kormányrendelet szerint nem jogosultak a támogatásra.

A szendrői önkormányzat a napokban Pintér Sándor belügyminisztertől kért segítséget, mert a településnek nincs pénze olyan bérlakások építésére vagy vásárlására, ahová ezt a három családot elhelyezheti. Edelénynek viszont van B terve arra az esetre, ha az árvíz után fedél nélkül maradt tizenhat érintett család nem mindegyike tudna novembertől új lakásba költözni. Molnár Oszkár polgármester elmondta: átmeneti megoldásként az önkormányzat által korábban megvásárolt egyik irodaépületben alakítanak majd ki szükséglakásokat, s ide költözhetnek be azok, akik a tél beálltáig nem tudnak gondoskodni arról, hogy tető legyen a fejük felett.

Az már most látszik, hogy lesznek ilyen rászorulók: a kormány Edelénynek csak szeptember elején utalta át az újjáépítésre szánt állami támogatás első részletét, s az építőanyagok beszerzését, az alapok ásását csak ezután lehetett elkezdeni.

Felsőzsolcai házépítés