A kübekházi önkormányzat 2008-ban megszüntette iskoláját. A kübekházi gyerekek a 12 kilométerre lévő szőregi iskolába kezdtek járni autóbusszal. Idén szeptembertől újra van tanítás Kübekházán: az iskolát a katolikus egyház működteti. Ugyancsak egyházi működtetésbe adta, és újra megnyitotta a már bezárt iskoláját a szegedi kistérségben Dóc, Tiszasziget és Újszentiván. Jellemző, hogy ahol nem a helyi iskola fennmaradása a tét, ott egyelőre nem fordulnak az egyházakhoz.

Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere büszkén mutatja: 30 millió forintból gyönyörűen felújították az épületet. Egyelőre 65 gyerek jár a Reménysugár általános iskolába. Bíznak benne, hogy ha jövő tavaszra eltűnik a schengeni határ, akkor a romániai Óbébáról, amely Kübekházától mindössze néhány kilométerre van, 30-50 magyar ajkú gyermek járhat át hozzájuk.

Molnár Róbert szerint élete legnehezebb döntése volt az iskolabezárás. A szülők, akik nem sokat törődtek az iskolával, amíg működött, még gyerekgyilkosnak is elmondták a polgármestert. De ha nem lépnek, csődbe viszik az önkormányzatot: már évi 40 millióval kellett kiegészíteni az állami normatívát.

– Az Egyesült Államokban láttam, hogy ott jól működnek ugyan a központosított iskolák, de nem az 1700 lakosú települések gyerekeit szállítja oda az iskolabusz, hanem a 8-10 házból álló „tanyabokrokét” – mondja a polgármester, aki szerint amelyik településen bezárják az iskolát, ott megszűnik a jövőbe vetett bizalom, meggyengül az emberek összetartozás-érzése. Ezért kezdtek el az egyház felé tájékozódni. Amikor Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök elvben igent mondott a kübekházi egyházi iskola alapítására, még nem volt érvényben az a jogszabály, amelyet idén tavasszal, első döntései egyikeként fogadott el az új Országgyűlés: azoknak az önkormányzatoknak, amelyek valamelyik egyház kezelésébe adják át iskolájukat, nem kell további öt évig fedezniük a tényleges működési költség és az állami normatíva különbségét.

Az előző kormány pénzügyi, majd jogi eszközökkel szorította rá az önkormányzatokat, hogy többcélú kistérségi társulásokba vigyék be iskoláikat. Az MSZP irányította szegedi kistérségben például nyolc település részvételével, 3100 tanulóval, 300 pedagógussal működik a kistérségi „mamutiskola”. Kisebb a létszám, de hasonló a gyakorlat például az orosházi fideszes önkormányzat által létrehozott társulásban is. A koncentráció támogatói azzal érveltek, hogy a nagyobb szervezet gazdaságosabban működtethető. A beszerzéseknél árengedményt lehet elérni. A nagyobb létszámú osztályokban kevesebb pedagógusra van szükség. Megszüntethető az a gyakorlat, hogy a kisebb iskolákban képesítés nélküliek tanítsanak egyes tárgyakat. A kisebb óraszámú tárgyakat „utazó” szaktanárok tanítják.

Gera Tibor, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézményének főigazgatója ehhez hozzáteszi: az integráció miatt megszűnt a kisebb településeken élő gyerekek hátránya a városokban élő társaikhoz képest. Kiemelt cél az idegen nyelv és az informatika tanításának korszerűsítése – ezt is kistérségi keretben tudják racionálisan megszervezni.

Papp Jánosné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szegedi szervezetének titkára szerint viszont a tanárok a mai napig nem igazán fogadják el ezt a rendszert. A Szeged környéki agglomerációból számos olyan település is belépett, ahol bőven lett volna elég gyerek ahhoz, hogy önállóan működtessék az iskolát, de a működési kiadásokon való spórolással uniós pályázatok önerejét tudták előteremteni. Az elbocsátások mellett számos további hátrány éri a pedagógusokat. A mamutiskola vezetőjének kinevezésébe annyira sem tudnak beleszólni, mint egy települési iskola igazgatójának kiválasztásába. A munkáltatói jogokat a mamutiskola vezetője gyakorolja, miközben a közalkalmazotti tanács a tagintézményekben működik.

A pedagógusok kiszolgáltatottsága nő: az „utazó” tanárok egyik napot az egyik faluban, a másikat a másikban töltik: nem tudnak kötődni sem a gyerekekhez, sem a kollégáikhoz. Gera Tibor szerint igyekeznek úgy megszervezni az utazó tanárok beosztásukat, hogy egy nap csak egy iskolában kelljen órát tartaniuk. Előny, hogy az utazó pedagógusokat így teljes állásban tudják foglalkoztatni. A szakszervezeti vezető szerint viszont csak azokat, akiket el nem bocsátottak az átszervezéskor.

Molnár Róbert kiemeli: a kübekházi iskola teljes felújítása mindössze 30 millió forintba került. Igaz, számos helyi munka nélküli szakmunkást közcélú foglalkoztatottként alkalmaztak. A szokásos közbeszerzési eljárásokkal a felújítás szerinte az ötszörösébe, legalább 150 millió forintba került volna. Vagyis erősen vitatható az integráció révén elérhető tényleges pénzügyi előny. Gera Tibor közvetve megerősíti ezt: a kistérségben az elmúlt időszakban négy iskolát újítottak föl, összesen több mint egymilliárd forintért.

Számos falusi önkormányzat az elmúlt években menekülni igyekezett azoktól a mamutiskoláktól, amelyeket a kistérségi központokban alakítottak ki. A Szegedhez közeli Zsombó például 2008-ban a Bács-Kiskunmegyei Csólyospálossal hozott létre társulást. Hívták a két település közé ékelődő Forráskutat is, de azok nem léptek be, mert nem mertek szembeszegülni a mórahalmi kistérséggel. Csólyospáloson csak körülbelül 100 gyermek van, nincs tornaterem – társulás nélkül már be kellett volna zárniuk az iskolát. Zsombón mintegy 300 gyermek él – de ha nem lépnek társulásba, még ezt a népes iskolát sem tudják fenntartani. Ténylegesen nem sok minden változott, de a papíron való átalakításhoz is szakértelem kellett.

Maróti Antalné oktatási szakértő, a közös intézmény igazgatója szerint, ha megszűnik a pénzügyi kényszer, a nagy iskolatársulások biztosan széthullanak,mert valójában kevés szakmai érv szól mellettük. A kisebb, két-három településre kiterjedő társulások viszont jól kiegészítik egymást, a finanszírozás változása esetén is megmaradhatnak.

Az állami finanszírozás arányának növeléséről bizonytalan hírek vannak. Egyelőre csak azt látni, hogy most az egyházi iskolák térhódítását támogatja a jogi és a fi nanszírozási rendszer. Az új jogszabályt az Alkotmánybíróság előtt támadta meg a Pedagógusok Szakszervezete.

– Sérül a szabad iskolaválasztás joga, ha az önkormányzatok nem tudnak fönntartani világnézetileg semleges iskolát, és az is a katolikus iskolába kénytelen járatni a gyermekét, aki ezt nem szeretné – érvel Papp Jánosné, a PSZ szegedi titkára. – Hátrányt szenvednek azok a tanárok, akik nem tudnak azonosulni az egyházi hitelvekkel és gyakorlattal. Az egyházi iskolák pedagógusainak megszűnik a közalkalmazotti munkaviszonya, elvesznek az ehhez kapcsolódó kedvezményeik. Azok a kübekházi szülők, akik nem akarják egyházi iskolába járatni a gyereküket, továbbra is buszoztatják őket Szőregre. A régi tantestületből egyetlenegy tanár maradt. Volt miből választani: 110 állástalan tanár jelentkezett a felhívásra.

– Tisztában vagyok azzal, hogy kilenc gyerek kevés egy osztályba, de azzal is, hogy harmincöt meg sok – mondja a kübekházi polgármester. – Nálunk heti két kötelező hittanóra van, étkezés előtt asztali áldás – nagyjából ennyi a formális egyházi kötelesség. Bízom abban, hogy nemcsak tisztességre meg összetartásra lehet nevelni, hanem az informatikát és az angolt is eredményesen tudják majd oktatni a Reménysugár iskolában. A testületet és a helyi iskolát választó szülőket az motiválta a legjobban, hogy másként nem lehetett saját iskolánk, így pedig lehet.

Az informatikát és az angolt is eredményesen oktatják majd a Reménysugár iskolában