Etnobiznisz sújtja a hazai románságot
A magyarországi románok országos önkormányzatánakmegalakulását szinte mindig viták kísérték. Az első, 1994-es kisebbségi voksolás után Gyulán, a honi nemzetiségek közül egyedüliként, vidéki központtal alakult meg az Országos Román Önkormányzat, amelynek létszámát a maximális 53-ban határozták meg.
Négy évvel később „beütött az etnobiznisz”. A főként budapesti romák által megalakított román kisebbségi önkormányzatok delegáltjai miatt, diplomáciai botrányt is kavarva, nem alakult meg az országos önkormányzat, mivel a hazai románság képviselői nem voltak hajlandók együttműködni a szerintük közösségen kívüliekkel. Az országos román önkormányzat 2003-as alakulásakor a többség aztán egyenként szavazta ki a testületből a Román Alternatív Tömörülés minden jelöltjét, míg 2007 tavaszán a testület ülésén a többség megszavazta, hogy az ülés nyelve kizárólag magyar legyen, ami azért is különös, mert a képviselői eskü szövege, egyebek közt, a román nyelv és kultúra ápolásának fontosságáról szól.
Ugyancsak a belvillongásokat mutatja, hogy nemrégiben polgári és büntetőpert is kezdeményezett Roxin Anna, a Fővárosi Román Kisebbségi Önkormányzat vezetője Jova Éva és az általa szerkesztett Foaia romaneasca című, Gyulán megjelenő román hetilap ellen, amelynek jegyzeteiben a főszerkesztő etnobizniszeseknek nevezte a Fővárosi Román Önkormányzat képviselőit. A bíróságok azonban nem állapítottak meg jogsértést.
Idén a megadott határidőig, július 15-ig 111 településen és budapesti kerületben kezdeményezték román kisebbségi önkormányzat megalakítását. Az eddigi 46 helyett másfélszer több, összesen 72 román önkormányzat lesz. Ennek feltétele ugyanis, hogy a helyi (kerületi) kisebbségi választói névjegyzékbe legalább harmincan vetessék fel magukat. Beszédes adat a „széles” választói akaratról, hogy 2006 őszén Budapest V. kerületében végül hárman voksoltak az ötfős román kisebbségi testületre, amelynek később megválasztott elnöke a Fővárosi Román Önkormányzat elnöke is lett.
Míg négy évvel ezelőtt valamivel több mint 4 ezren, az idén közel 5300-an kerültek a román kisebbségi névjegyzékbe, miközben a legutóbbi népszámlálási adatok szerint alig több mint 8 ezren vallották magukat románnak. A hazai románság képviselői Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye mellett Budapest egyes kerületeiben élnek. Ehhez képest meglepő, hogy egyre nő a Borsod-Abaúj-Zemplén és a
Pest megyei települések száma, a korábbinál több fővárosi kerület került fel a listára, de kezdeményezték román önkormányzat alakítását Baranya és Veszprém megyei települések is, noha itt a korábbi népszámlálási adatok nem jeleztek román népességet. A főváros 17 kerületében alakulhat az idén ősszel román kisebbségi önkormányzat, miközben a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselői szerint nekik három helyütt van tudomásuk a közösséghez tartozó, a nyelvet beszélő, a hagyományokat, a kultúrát megtartó és/vagy a vallást gyakorló románokról. Ugyancsak feltűnő, hogy Békés megyében az eddigi 11 helyett a duplájára nőhet a román kisebbségi önkormányzatot alapító települések száma. Köztük több olyan község és város van – Kunágota, Dombegyház, Újkígyós, Nagykamarás, Geszt –, amely korábban nem adta jelét annak, hogy itt román kisebbség élne.
– Nem értek egyet a kisebbségi regisztráció önbevallásra épülő rendszerével, amely nem tölti be a neki szánt szűrő szerepet, így a körön belülre kerülhetnek olyanok is, akik nem a hazai román közösséghez tartoznak – mondta kérdésünkre Kreszta Traján, az országos román önkormányzat elnöke. Kreszta már évekkel ezelőtt beszélt a honi románságot sújtó etnobizniszről. Kreszta ellenfelei, köztük, Csotye János baleseti sebész, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének elnöke viszont azzal vádolják az önkormányzati vezetőt, hogy nem tett semmit az etnobiznisz ellen, másrészt úgy lett az országos román önkormányzat elnöke, hogy részben olyanok segítették a pozícióba, akik nem tartoznak ehhez a közösséghez. Ezt Kreszta visszautasítja.
Jelzi az ellentéteket, hogy a gyulai központú Országos Román Önkormányzat az elmúlt években kétszer is kezdeményezte az egyetlen honi román gimnázium fenntartói jogainak átvételét a gyulai városi önkormányzattól, ám ezt a helyi román kisebbségi önkormányzat egyet nem értésére, valamint a „tanulók mindenek feletti érdekére” hivatkozva megtagadta a képviselő-testület. Indoklásuk szerint a kérelmező nem tudta csatolni a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat támogató nyilatkozatát. Bár nem számított jogi érvnek, de a tanári kar is ez ellen foglalt állást, és román értelmiségiek is aláírásgyűjtésbe fogtak az elképzelés ellen. (Az ellenzők azt állították, hogy az országos önkormányzatot is elérte az etnobiznisz, ezért nem lenne jó iskolafenntartó.)
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a honi románok képviselői már nem csupán közösségen kívüli álrománokról, hanem „kommunista-románokról” és „Fidesz-románokról” is beszélnek. Ennek főként 2011 elején, az országos román önkormányzat alakulásakor lehet jelentősége. Az október 3-i kisebbségi választáson jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőző legalább három éve alapszabályban rögzített célja az adott kisebbség képviselete. Három nagy, országos listát is állítani tudó jelölőszervezet vetélkedik: a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Szervezete, a Budapesti Román Egyesület, valamint a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége. A felek kölcsönösen etnobiznisszel vádolják egymást.
