A levegőből is a korrupció ellen
Az országleltárhoz készülő felvételek felhasználásával országos építésügyi nyilvántartást hoznának létre, amit összekapcsolnának a földhivatali, valamint a vízügyi és a természetvédelmi adatbázisokkal.
Légi fényképek alapján járhatnak majd el az engedély nélkül építkezőkkel szemben, ha létrehozzák az építésügyi monitoringrendszert és távérzékelési adatbázist. A Belügyminisztérium javaslata szerint az új nyilvántartási rendszer kialakítását az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával írnák elő.
Pontosítanák ugyanakkor a szabálytalan építési tevékenység fogalmát: nemcsak az engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő építkezést, hanem az általánosan kötelező előírások megszegését is szankcionálhatnák, ráadásul abban az esetben is, ha olyan kisebb átalakításról van szó, amely nem engedélyköteles.
Az adatbázis alapjául azok a légi fényképek szolgálnak majd, amelyekre a tervezett országleltár – vagyis az egységes nemzeti vagyonnyilvántartás – összeállításához egyébként is szükség van. Az e célra használható úgynevezett ortofotók mentesek a hagyományos fényképeken tapasztalt minden torzítástól, és a földfelszínt, valamint az egyes műtárgyakat egységes méretarányban, akár néhány centiméteres pontossággal mutatják. A felvételeket egyébként a vidékfejlesztési miniszter napokban megjelent utasítása alapján 2011 júliusáig kell elkészíteni.
A tárca elképzelései szerint ezek a fotók alkalmasak arra is, hogy összevessék az építésügyi hatóságnál rendelkezésre álló dokumentumokat a valósággal. A rendszer még hatékonyabban működhet, ha a földhivatali, a vízügyi és a természetvédelmi adatbázisok összekötésére is lehetőség lesz, amit a tervezet ugyancsak kilátásba helyez.
Amennyiben kiderül, hogy mást mutatnak a légi fényképek és mást az iratok, érdemes megvizsgálni, hogy mi történt. Az eltérés oka lehet engedély nélküli építkezés, átalakítás vagy bontás, de akár az is, hogy a kivitelezés során eltértek a benyújtott tervdokumentációtól. Ha pedig a felvételeket rendszeres időközönként megismétlik, a fotók alapján is követni lehet, hogy az épített környezetben történt-e változás, és ahhoz kértek-e a hatóságtól engedélyt.
Mindez az ellenőrzésnek minden korábbinál sokkal megbízhatóbb eszköze lehet, hiszen a légi felvételek az ország egész területére kiterjedően és meglehetősen pontos adatokkal szolgálnak. Az építésügyi monitoringrendszer működtetésétől egyébként többek között azt remélik, hogy visszaszorul az engedély nélküli építkezések száma, és csökken az e területen tapasztalt korrupció is. Ha létezik országos adatbázis, helyben aligha lesz érdemes trükközni például egy illegálisan vagy a benyújtott tervtől eltérő módon felhúzott ház használatbavételi engedélye körül. Ilyen rendszer mellett még próbálkozni is felesleges majd, mert a lebukás előre borítékolható.
A BM javasolja azt is, hogy hozzanak létre elektronikus közműnyilvántartást. Az adatbázis kialakításához szükséges valamennyi információt a szolgáltatók kötelesek lennének átadni, az így nyert nyilvántartás pedig közérdekű adatnak minősülne. Vagyis: a közműtérképekhez mindenki hozzáférhetne, és ezzel megelőzhetnék a különféle vezetékek ma meglehetősen gyakori rongálását is.
