Új világ születik, helyreáll a jogállamiság és a rend – mondta már többször Orbán Viktor miniszterelnök. „Az új világ ezzel szemben azt hozta, hogy a kormány folyamatosan jogsértéseket követ el, hiszen a törvények által meghatározott érdekegyeztetés rendszerét egyáltalán nem működteti”, nyilatkozta lapunk kérdésére Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.

Száz nap alatt több mint ötven törvény született, és nemcsak a jogalkotási törvény, hanem a józan ész is azt diktálta volna, hogy azokról az érdekeltekkel egyeztessenek – véli Pataky. Szerinte a nemzeti együttműködés rendszere is valami effélét jelentene, de csupán egyes kiválasztott emberekkel tárgyalnak, s nem az érintettekkel, például a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel. Pataky szerint a hangzatos szlogen mögött – azon túl, hogy a hatalom csak önmagával akar egyeztetni – egyelőre sem az együttműködés, sem a rendszer nem ismerhető fel. A nemzeti konzultáció sem több szóvirágnál – állítja Pataky –, hiszen a közbiztonságról Ózdon 150 válogatott polgármesterrel „konzultáltak”. Amikor a gazdasági élet szereplőit hívták tanácskozásra, hasonlóképpen, kivételezett embereket hívtak, és az Új Széchenyi-tervről sem folyt érdemi párbeszéd, hanem a résztvevőknek átnyújtottak egy vitairatot.

Orbán Viktor szerint a polgári jobboldal feladata, hogy fenntartsa a szövetséget a középosztály és a bizonytalanabb helyzetű társadalmi rétegek között. Ezt a miniszterelnök nyilván abból a tényből vezette le, hogy a parlamenti választáson kétharmados parlamenti többséget érő eredményt értek el – véli Pataky. Ám szerinte kérdéses, hogy ezt a „szövetséget” meg lehet-e úgy őrizni, hogy Orbán a középosztálynak konkrét előnyöket, például a 16 százalékos személyijövedelemadókulcs bevezetésével azonnal jelentkező jövedelememelkedést ígér, míg a kevésbé tehetőseknek be kell érniük szimbolikus gesztusokkal.

Pataky Péter

Ügyesen csúsztatja össze a kormányfő a ténylegesen megtett intézkedéseket és az olyan lépéseket, amelyek egyelőre legfeljebb a tervek között szerepelnek – mondja Pataky. Létrehozták minden idők legkisebb társaságinyereség-adóját, és előkészítették minden idők legalacsonyabb szja-kulcsát – mondta Orbán –, miközben Pataky szerint ez utóbbiról egyelőre csak annyit tudni, hogy lesz. De hogy mikor vezetik be, és milyen más, az alacsonyabb keresetűeknél az adójóváírások megszüntetése miatt mutatkozó jövedelemkiesést kompenzáló egyéb intézkedésekre lehet számítani, arról eddig szó sem esett.

Az elnök azt is furcsállja, hogy a miniszterelnök a szegények szavazatainak megtartásáról, és nem a nehéz sorsúak élethelyzetének javításáról beszélt. Tény ugyanakkor – teszi hozzá –, hogy a kabinet kihasznál bizonyos zsigeri indulatokat: az állami szférában ígért, amúgy felemásra sikeredett kétmilliós bérplafon vagy a kétmillió feletti végkielégítéseket sújtó különadó bevezetésével azt akarják mutatni, hogy elvesznek a gazdagoktól. De mit adnak a szegényeknek? – kérdezi Pataky.

A közszféra átalakítása Pataky szerint azt jelenti, hogy minden eddiginél kevesebb miniszter mellett minden eddiginél több államtitkár dolgozik, a kormánytisztviselőket meg indokolás nélkül ki lehet rúgni, és a takarékosabb állam víziójának jegyében a beosztottak száma minden bizonnyal csökken is. Úgy gondolja, az önkormányzatoknál valószínűleg hasonló folyamatra lehet számítani.

Kötcsén Orbán jelezte – utal rá Pataky –, hogy nem lesz kolbászból a kerítés, és ideje a realitásokat figyelembe venni, mert az adósságtörlesztés teljesítése érdekében ezermilliárdos tételt kell kivonni a gazdaságból. Tehát beszélt arról, hogy az államadósságot kezelni kell, ugyanakkor a szociális biztonság megőrzéséről sem feledkezett meg. Csakhogy az MSZOSZ főtitkára szerint a konkrétumok itt is hiányoznak, és a kormány arról is hallgat, hogy mit kezd a közszféra három éve befagyasztott béreivel, miközben ez is része a szociális biztonságnak.