Beugratós törvény
Egy titkos eljárással arra is mód nyílna, hogy megállapítsák: az érintett személy „eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének”.
Tehát nemcsak azt vizsgálnák, hogy az egyenruhás vagy a közszolga elkövethetett-e valamilyen bűncselekményt, hanem azt is, hogy a munkáját szakszerűen végzi, s a tőle elvárható magatartást tanúsítja-e. „Tőle elvárható” – vagyis nem korrupt. Ez persze jogos kívánalom, csakhogy a törvénytervezet szerint a szolgálat „a munkakör ellátása során valóságban is előforduló – vagy feltételezetten előfordulható – élethelyzeteket hoz mesterségesen létre”. Magyarul: a megbízhatóságot akár úgy is próbára tehetnék, hogy provokálnak, az ellenőr maga sérthetné meg a törvényeket, esetleg az érintettet szólítaná fel valamilyen jogellenes cselekményre.
Például közlekedési szabálysértés elkövetése után pénzt kínálnak a rendőrnek, jelentős összeget vagy más értékeket tartalmazó táskát adnak le a kapitányságon, megpróbálják megvesztegetni a nyomozót vagy az építési engedély kiadásával foglalkozó ügyintézőt.
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete a leghatározottabban visszautasítja az elképzelést, miként a köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének elnöke is.