Megvédhették volna az MTV székházát?
Ignácz István, egykori Pest megyei rendőrfőkapitány, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának jelenlegi elnöke a 2002 és 2010 közti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság szerdai ülésén több kérdésben is egyetértett az őt faggatókkal.Gaudi-Nagy Tamással (Jobbik) abban, hogy a rendőrségnek tárgyalnia kellett volna azokkal, akik a tömeg nevében petíciót akartak beolvastatni a köztelevízióba, RévészMáriuszszal (Fidesz) pedig abban, hogy a kívülálló számára úgy tűnhet, mintha 2006. szeptember 18-án martalékul dobták volna oda a rendőröket a felháborodott tömeg elé.
Ignácz szerint meg tudta volna védeni a rendőrség az MTV-t, s hogy ez mégsem sikerült, azt elsősorban a felkészületlenséggel és a „normális vezetés” hiányával magyarázta. Emlékeztetett, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat vezetője (a futballmeccseken előforduló rendbontások felszámolására is rendszeresen bevetett elit csapatok parancsnoka) tőle és egy másik rendőri vezetőtől tudta meg késő este telefonon, hogy mi zajlik a Szabadság terén. – A rendőrségnek lett volna ideje felkészülni az események jog- és szakszerű kezelésére –szögezte le Ignácz, és emlékeztetett rá, hogy előzőleg a Kossuth téren be nem jelentett demonstráció kezdődött, a résztvevők egy része már ott törni-zúzni kezdett, amivel szemben már ott és akkor lépni kellett volna.
A rendőri vezetés halálra volt ítélve – jegyezte meg később Pest megye akkori főkapitánya, rámutatva, hogy amikor szükség lett volna rá, nem állt rendelkezésre a helyszínen négy felkészült és felszerelt csapatszázad, és a kivonult egységek négyféle rádiórendszeren kommunikáltak, így képtelenség volt összhangot teremteni köztük.
Az albizottság ülésén elhangzott, hogy Bene László volt országos rendőrfőkapitány külföldi útjamiatt nem jelentmeg a testület hétfői ülésén, ám jelezte, hogy kész válaszolni a kérdésekre. Várhatóan szeptember 17-én erre sor is kerülhet.
Szerdán hiába várták ugyanakkor a képviselők Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, aki az MSZP-frakció döntése nyomán nem ment el a meghallgatásra.
Korábban Nyakó István, a párt szóvivője jelezte, hogy Gyurcsány Ferenc sem megy el az általa kutyakomédiának minősített meghallgatásra. Gulyás Gergely, az albizottság elnöke szerint távolmaradásával alkotmányt sért Szilvásy, Gyurcsány és az MSZP is, mivel az alaptörvény előírja, hogy a parlamenti bizottság által kért adatokat át kell adni a testület számára, illetve mindenki köteles vallomást tenni a testületek előtt.
Gaudi-Nagy szerint a történtek miatt felvetődhet az MSZP-frakció feloszlatásának a lehetősége is.
Szabó Ferenc, a Köztársasági Őrezred akkori parancsnoka nem emlékezett arra, hogy a székházostrom másnapján Gyurcsány Ferenc politikai elvárásait tolmácsolta volna a rendőri vezetőknek. Még arra az értekezletre sem emlékezett, amelyen állítólag arról beszélt, hogy Gyurcsány óva intette a rendőri vezetőket a középületek demonstratív védelmétől, s elvárta ugyanakkor, hogy a törvénysértőkkel szemben határozottan lépjenek fel.
Az értekezletről készült jegyzőkönyv Szabó látható meglepetésére az albizottság kezében van. Abban pedig az áll, hogy ő annak idején így összegezte a teendőket: „Tehát a dolog lényege az, hogy ahogy itt beszéltünk róla, kellő toleranciával, annak minősítve, ami, de amikor kell, akkor kellő határozottsággal lépjen fel a rendőrség. Erről váltottunk néhány szót reggel elutazása előtt a miniszterelnökkel, és tulajdonképpen ez valószínű egyeztetett álláspont volt az igazságügy-miniszterrel, de azért a rendőrségnek, ha kell, erőt is kell tudni mutatni. Ez nagyon lényeges”.
Gaudi-Nagy Tamás Szabó Ferenc 2006-os tevékenységét „politikai komisszári” szerepnek minősítette. Szabó erre megjegyezte, hogy a tényeknél maradva annyi állapítható meg, hogy akkoriban politikai eszközökkel kívánták kezelni a kialakult helyzetet, nem pedig úgy, hogy „rászabadítják a rendőröket”.
