Kétszáz jelölttel a legjobb nyolc között
A Civil Mozgalom, a Magyar Kommunista Munkáspárt és az MDF választási összefoglalóját – politikai hirdetését – is közzé kell tenniük október 2-án, tehát az önkormányzati választást megelőző napon az országos közszolgálati műsorszolgáltatóknak. Ezt az ingyenes lehetőséget ugyanis annak a nyolc szervezetnek kell biztosítani, amelyek országosan a legtöbb polgármester- és képviselőjelöltet állították, ők hárman pedig még belefértek az első nyolcba. Ehhez most 191 fő is elég volt – az MDF ennyi embert indít –, míg a kommunisták is 221-ig, a civilek 331-ig jutottak. Csupán viszonyításként: a választáson összesen 68 ezren indulnak.
A szabályozás tehát a választási szakértők szerint rossz, hiszen a törvényalkotók eredetileg nyilván azoknak a szervezeteknek kívántak szélesebb nyilvánosságot biztosítani, amelyek országosan is meghatározó szereplői a választásnak. Ez már 2006-ban sem érvényesült maradéktalanul, hiszen a sorban nyolcadik Munkáspárt tizedannyi embert indított, mint az éllovas MSZP. Igaz, az akkori sereghajtó főpolgármesterjelöltet is tudott állítani, s a főváros mellett még ötven körüli településen volt jelen, emellett több megyei listával rendelkezett, míg most az MDF jó, ha kéttucatnyi helyen rúghat labdába, főpolgármester-jelöltről meg álmodni sem mert.
A megváltozott szabályozás több szempontból is fura helyzetet teremt. A Fidesz és a KDNP közösen több mint hétezer, a Jobbik 4800, az MSZP valamivel több mint négyezer, a Fidesz önállóan 2100, az LMP pedig 1100 jelöltet állított –míg a sorban következő három összesen is csak nem egészen 750-et. Az első nyolc szervezet a jelentős különbség ellenére azonos feltételek mellett kaphat ingyenes megjelenési lehetőséget a közmédiumokban.
A hatályos szabályok azonban nemcsak a kisebb szervezetek, hanem a pártszövetségek számára is kedvezhetnek. A választási eljárási törvény szerint ugyanis a Fidesz–KDNP párosa, valamint a Fidesz, illetve a KDNP is külön-külön jelölőszervezetnek minősül, így ha egyenként elég jelölttel rendelkeznek, háromszor is jogosulttá váltak volna a térítésmentes választási hirdetésre. Ha a KDNP nem áll meg 140 jelöltnél, hanem 192-t állít, akkor megelőzi az MDF-et, és a legtöbb jelöltet indító nyolc szervezetet megillető lehetőségből hármat a kormánypártok visznek el. De ez nem sikerült, így végül ingyenadásidőre csak a Fidesz–KDNP és a Fidesz tarthat igényt.
Az idei parlamenti választást megelőzően heves vita bontakozott ki, mert az MTV értelmezése szerint az akkor közös országos listát állító Fidesz és KDNP két önálló jelölőszervezetnek minősül, és ezért nekik dupla műsoridő járt volna. Az Országos Választási Bizottság, majd egy jogorvoslati kérelem után a Legfelsőbb Bíróság is kimondta: miután a két párt mindenütt közösen indul, egyetlen szervezetnek számít, és sérti az esélyegyenlőséget, ha a közmédiumokban kétszeres időt kap. Most viszont erről szó sem lehet, hiszen az önkormányzati választást megelőzően akár településenként is más-más szövetségek jöhetnek létre.
A közszolgálati műsorszolgáltatók egyébként meglehetősen szűkmarkúan mérik az ingyenes adásidőt. Erre joguk van, hiszen a választási eljárási törvény csupán az esélyegyenlőség biztosítását kéri számon. Az MTV így az egyes szervezeteknek október 2-án az m1-en mind össze egyetlen percet biztosít. A Magyar Rádió bőkezűbb: a Kossuth rádió a 17 órás hírek után három-három percet ad a bemutatkozásra. A közszolgálati tévében így a kormánypártoknak is mindössze kettő, a közrádióban hat perc jut.
A helyi közszolgálati műsorszolgáltatóknak – elsősorban a köztévé és a közrádió regionális stúdióinak – a szavazást megelőző 15. naptól a választást megelőző 3. napig egy alkalommal szintén lehetőséget kell biztosítania a jelölőszervezetek, valamint a polgármesterjelöltek politikai hirdetéseinek ingyenes közzétételére. Ez a jog a független jelölteteket együttesen, a jelölésük arányában illeti meg. Utóbbiak ezzel a lehetőséggel nemigen tudnak élni.
Annak persze nincs akadálya, hogy pénzért bárki politikai hirdetést tegyen közzé, bár ennek is van bizonyos korlátja. Ezt a szolgáltatást a médiumoknak valamennyi jelölőszervezet számára azonos feltételek mellett kell biztosítania, a lehetőségeket ugyanakkor behatárolja, hogy a reklám az adásidőnek csak bizonyos részét töltheti ki. A közmédiumoknál ez utóbbi korlát még szigorúbb, így az MTV jó előre közzé is tette, hogy a szeptember 13-tól október 2-ig terjedő időszakban – vagyis húsz nap alatt – a jelölőszervezeteknek az m1-en napi hat, maximum harminc másodperces fizetett hirdetés közzétételére biztosít lehetőséget.
A reggeli, a délutáni és a késő esti műsoridőben a pártoknak naponta legfeljebb egy, a napközbeniben pedig két politikai reklámját sugározzák, s az m2-n is mindössze két megjelenésre van lehetőség. Ez összességében 160 politikai hirdetés lehet, ám a tarifák ismeretében igencsak kétséges, hogy lenne olyan párt, amely maximálisan kihasználná ezt. Például főműsoridőben, vagyis este héttől fél tizenegyig az m1-en egy félperces reklámot – a kilátásba helyezett hatvanszázalékos kedvezménnyel számolva – körülbelül negyedmillióért lehet megvenni. Ha tehát valamelyik szervezet a legnézettebb esti időszakban az összes alkalommal élni kívánna, annak a húsz hirdetés után ötvenmilliós számlát kellene kiegyenlítenie.
A Magyar Rádió információnk szerint nem limitálja a politikai hirdetések időtartamát és a sugárzások számát sem. A műsoridő persze behatárolja a lehetőségeket, így elvileg előfordulhatna, hogy egyes megrendeléseket vissza kell utasítani. A közrádió ugyanakkor különösebb kedvezményeket sem ígér. A kiindulási alap a politikai hirdetéseknél is az általános díjszabás, amiből legfeljebb menynyiségi kedvezményt adnak: aki többet hirdet, kevesebbet fizet. A tarifa a leghallgatottabb műsoridőben – a reggeli hírek, illetve a Krónika déli műsora után –másodpercenként 7500 forint, de az este kilenc és tízórás hírműsorokat követően már csak kilencszáz forint. Egy félperces reklám tehát a viszonylag sokak által hallgatott időszakban is kijön 27 ezerből.
Az elemzők szerint kevés nyitott kérdés maradt a választásokra
A Political Capital legújabb elemzése szerint a Fidesz várhatóan nagyarányú győzelmet arat az önkormányzati választásokon is. Budapesten Tarlós István győzelme egyértelműnek tűnik, a kérdés inkább az, hogy a Fidesz–KDNP megszerzi-e a többséget a Fővárosi Közgyűlésben. Az MSZP legfeljebb támogatottsága szinten tartásában bízhat. Mindenekelőtt a XIII. kerületi, esetleg a szegedi polgármesteri cím megtartására lehet esélyük. Ezeken felül még néhány megyei jogú város vagy budapesti kerület polgármesteri címének megszerzése már sikert jelentene a szocialisták számára.
Észak-Magyarországon a Jobbik veszélyezteti az MSZP legnagyobb ellenzéki párti pozícióját, a tavaszi eredményekből kiindulva a Jobbik akár polgármesteri címeket is szerezhet, és több városi önkormányzatban vagy akár egy-egy megyei közgyűlésben a mérleg nyelvét is jelenthetik. Az LMP legfőbb célja, hogy megakadályozza a Fidesz fővárosi közgyűlési többségét, így döntési pozícióba kerüljön Budapesten. A Policy Solutions felmérése szerint a szocialisták nyerhetik a legtöbbet azzal, hogy a Lehet Más a Politika tizenkét fővárosi kerületben nem tudott jelöltet állítani, míg a Jobbik nyolc budapesti kerületből való távolmaradása a kormánypárti jelölteket segítheti.
Az intézet elemzése szerint az LMP hiánya elsősorban a pesti peremkerületekben segítheti az MSZP-t, jobbikos jelöltek nélkül pedig a Belvárosban és két budai kerületben lehet még erősebb a Fidesz. A jelöltállítási folyamat lezárulta után megnőtt a jelentősége annak, hogy az ajánlószelvény-gyűjtés során elvérzett pártok szimpatizánsai miként döntenek; Budapesten ugyanis csak a Fidesz és az MSZP tudott minden kerületben polgármesterjelöltet állítani.
