– Ön egy 16 éve sikeresen regnáló vezető, Mester László leköszönő polgármester utóda lehet, ha a választók is így gondolják. Tervez-e markánsan más várospolitikát?

Ternyák András

– Ismert döntése után Mester László elsőként ajánlott a helyi szocialisták figyelmébe. Mivel születésem óta, 28 éve Pestszentlőrincen élek, saját magam tapasztalhattam, hogy az elmúlt húsz évben mennyi pozitív változáson ment keresztül a kerület. Színvonalas intézményhálózatot működtetünk, fejlesztésük döntő része az elmúlt 16 év alatt indult el, melyeket folytatni szeretnék. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a kerület jó úton halad. Az pedig számomra is jó érzés, hogy ebben 2004 óta helyi képviselőként aktívan részt vehetek, leginkább szociális területen, bizottsági alelnökként. A következő négy évnek is sok milliárd forintos a fejlesztési igénye, ha a programjainkat folytatni szeretnénk. Márpedig ebből nem engedhetünk, ha nem akarjuk elveszíteni a lendületünket, a vonzerőnket.Míg másutt bezártak vagy összevontak intézményeket, mi új bölcsődéket és óvodákat nyitottunk. Sőt továbbiak építését tervezzük, mivel a XVIII. kerület egyre vonzóbb a családosok számára. Sorra épülnek a lakóparkok, a fiatalok egyre többen, örömmel költöznek ide. Átalakulnak a városrészeink, új központok jönnek létre, Pestszentimrén például ez is indokolta egy teljesen új, korszerű szakrendelő felépítését, melyet tavaly adtunk át. Új sportcsarnokot is avattunk, s bővítettük a szabadidős zöld felületeinket, például a Bókay-kertet. Szeretném folytatni a játszótérépítést, a meglévők korszerűsítését is. Az egyik legnagyobb programunk az oktatási intézmények megfiatalítása, hiszen 18 saját fenntartású általános iskolánk és három gimnáziumunk van. Ez már önmagában is egyedülálló Budapesten. Az elmúlt években az intézmények több mint felénél már megvalósítottuk az energiatakarékossági programunkat, s megszépítettük a tanodákat. Ez évente csaknem kétszázmillió forintos kiadás, de megtérül. A következő ciklusban a másik részük is megújulhat. Emellett tizenegy bölcsődénk van, a kerületek közül a legtöbb. Ez is egy olyan önként vállalat feladatunk, melyet folytatni szeretnék, további férőhelybővítéssel. A szociális területre évente szintén több százmillió forintot költünk.

– Jóllehet nem a kerületen múlik, de a közművek tekintetében jelentős az elmaradás. Itt milyen lépéseket tervez?

– Valóban van pótolnivalónk, jóllehet ez továbbra is a fővárosi önkormányzaton múlik, mikor lát hozzá a már évekkel ezelőttre ígért csatornaépítéshez. A lakók ettől függetlenül rajtunk kérik számon a beruházást. Ám amíg nem készül el, addig az utcák aszfaltozását sem érdemes elkezdeni, hiszen nem kevés párhuzamos vagy egymásba érő szakaszról is szó van. Jelentős, 67,5 kilométernyi úthálózatot kell szilárd burkolattal ellátni. Ebben tehát mindenképp szeretnék tárgyalásokat kezdeményezni a fővárossal. Persze az, hogy mikor s miként valósul meg a fejlesztés, sok mindentől függ. A jelenlegi megállapodás szerint a főváros csak az úgynevezett nyomvonalas helyreállítást vállalja, ami nagyjából a 67,5 kilométer fele. Ha marad ez a konstrukció, a burkolatépítés a kerületnek legalább 5-6 milliárd forintjába kerül majd.

– Szükség van-e az időskori ellátást fejlesztésére?

– A kerület teljes szociális ellátórendszerére évente több százmillió forintot költünk. Ez az összeg hat éve nem változott, de a belső elosztási arányok az igények szerint alakultak. Elvonni tehát sehonnan nem kellett. Ezen a területen is vannak önként vállalt feladataink, melyekről a jövőben sem szeretnénk lemondani, ugyanis a kerület lakosainak egynegyede időskorú. Jól kiépített gondozóközpontjainkban működnek a nyugdíjasklubjaink, számos ingyenes programmal. A központok működtetik a házi segítségnyújtó rendszerünket is. Ebben is van mozgásterünk, elsősorban az intézményi ellátás felé. Ez azt jelenti, hogy valamennyi térítési díj ellenében például az otthoni takarításban, bevásárlásban is segítenék az egyedül élő vagy rászoruló időseket. A jelenlegi gondozónői hálózat ugyanis főként az egészségügyi ellátásra szolgál. Komoly előrelépés, hogy a házi jelzőrendszer diszpécserközpontja végre a kerületünkbe települhet. Így az eddigi egy-másfél órás kiszállási idő jelentősen csökkenhet. Jelenleg száz körüli a rendszerben támogatott idős ember, mostantól lehetővé válik, hogy jóval többen igénybe vegyék ezt az ingyenes szolgáltatást.

– Honnan lesz pénz a fejlesztésekre?

– Eddig is számos pályázatot nyertünk, a jövőben is ez lesz az egyik fő törekvésem, a finanszírozás területén. Szükség lesz például a Kossuth tér, mint a XVIII. kerület főterének a rendbetételére, a jelenlegi gyöngykavicsos burkolat helyett aszfaltozott járdákat kell építeni, melyeken az idősek és a kisgyermekesek is könnyebben tudnak közlekedni. A másik, hogy jelentős önkormányzati forrás szabadulhat fel azzal, hogy az új kormány megváltoztatta a Panelprogram pénzügyi rendszerét, Kék Program elnevezéssel. Eddig az állam, az önkormányzat és a társasház egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban finanszírozta a felújításokat. Mostantól ez a lakóközösségek nagyobb önrészvállalásával, de döntően és kizárólag európai uniós források felhasználásával valósulhat meg. A tervek szerint jövő évtől a kormány által kijelölt ügynökségek veszik át a pályázatok lebonyolítását. A kormány egyébként –legalábbis a kiírás alapján – a családi házaknak is biztosítja majd ezt a konstrukciót a korszerűsítéshez. Mi ezek önrészéhez biztosítanánk a korábbi önkormányzati támogatás egy részét. Így jelentős pénzeszközeink maradnak, melyeket más területeken tudunk majd hasznosítani.

– Ha nem marad meg a szocialista többség a képviselő-testületben, s ha megválasztják polgármesternek, milyen támogatásra számít tervei megvalósításához?

– Mivel minden, általam eddig megismert jelölt a kerületi ügyeket tekinti fő feladatának, bármilyen képviselő-testület álljon fel, sikeres lehet a kerület fejlesztése. Úgy látom, és remélem, itt helyben elsősorban nem a pártpreferenciák érvényesülnek majd. Ezért bízom a képviselők együttműködésében.