Közoktatás, „nulladik változat”
A nyilatkozatban az államtitkár egyebek mellett azt mondta: „soha nem ígértem béremelést”. Majd rögtön ígéretnek is fölfogható kijelentéseket tett: így például azt, hogy „el kell érni, hogy a ciklus végére a pedagógus-átlagbér elérje a diplomásátlagbért”. Utána viszont kijelentette: „aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba, vagy bohóc, mert egyszerűen nincs honnan”.
Az államtitkárt emiatt az MSZP lemondásra szólította föl, de Hoffmann Rózsa elmondása szerint pedagógusok százai biztatták az elmúlt napokban, hogy „józan pedagógus egy sem sértődött meg” a mondatain. Közölte azt is: azóta nem találkozott a szakszervezeti vezetőkkel, de amint lesz olyan téma, hogy lesz miről egyeztetni, megkeresi őket. Márpedig lenne miről beszélni: a Figyelőnet információi szerint ugyanis elkészült az új közoktatási és az új felsőoktatási törvény koncepciója. Hoffmann Rózsa korábban többször is hangsúlyozta, hogy úgy száz szakértőt „zárt össze” fizetség nélkül egy hétre, hogy kidolgozzák az új törvények koncepcióját, ám neveket sosem említett. A Figyelőnet úgy tudja: a minisztérium zömmel az egyházi iskolai gyakorlatból toborzott pedagógusokat, még a Fidesz szakpolitikusai is hiányoztak a meghívottak listájáról.
Az internetes portál birtokába került dokumentum tartalmaz néhány érdekes elképzelést. A felvételihez alapkövetelmény lenne például az emelt szintű érettségi és hosszabb távon a nyelvvizsga is, ám a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok számára nem engednék meg a pozitív megkülönböztetést. Jelenleg pluszpontok járnak ezen a címen, hiszen például a hátrányos helyzetűek kevésbé tudnak a közoktatáson kívül elérhető, nyelvvizsgára vagy emelt szintű érettségire felkészítő tanfolyamokra járni.
A közoktatási részben az eddig ismert elképzelések mellett – központi bérfinanszírozás, pedagógus-életpályamodell (anyagi források vagy költségek meghatározása nélkül) – az olvasható, hogy bár továbbra is 18 évig tartana a tankötelezettség, 16 éves kor után fegyelmivel ki lehetne rúgni a normasértő diákot, akinek a szülő kereshetne új intézményt. Jelenleg az iskolaigazgatóknak kell gondoskodniuk új iskoláról, hiszen önszántából egyik iskola sem fogadja be a renitens diákot, márpedig annak teljesítenie kell a tankötelezettséget.
A finanszírozásról szóló passzusokban megerősítik az eddig is ismert elképzeléseket, hogyjelenleg 50-50 százalékban az állam és a fenntartó folyósítja az iskolai működés költségeit, ennek aránya 90-10-re változna az előbbi javára, kivéve az egyházi iskolákat, ahol 100 százalékban az állam állná a számlát.
Hoffmann Rózsa minderről az MTV-ben azt mondta: a szakértői csoportokban többféle szakember dolgozott, köztük értelemszerűen egyházi iskolák szakértői is. Hozzátette: amit kidolgoztak, az tulajdonképpen „nulladik változata” annak, amit csinálni akarnak.
