Bene László volt országos rendőrfőkapitány nem ment el a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság hétfői ülésére, amit Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke cinikus és gátlástalan tettnek minősített. Gaudi-Nagy, akit, mint elmondta, mélységesen megdöbbentett és felháborított Bene távolmaradása, kezdeményezte, hogy az albizottság határozott hangú közleményben ítélje el a történteket, ahogy azt Gyurcsány Ferenc távolmaradása esetén is tette.

Bene László külföldi útja miatt nem tudott a bizottsági meghallgatásról, de jelezte, hogy más időpontban készséggel áll az illetékes parlamenti bizottság rendelkezésére.

Magyar István harcászati szakértő – aki korábban részt vett a 2006-os eseményeket vizsgáló Papp- és Ignácz-bizottság munkájában is – a parlamenti bizottság előtt kifejtette, hogy jobb felkészültséggel és felszereltséggel meg lehetett volna védeni a Magyar Televízió székházát. Ami történt, arról azt mondta: „a jóisten nagyon odafigyelt, hogy se a rendőrök, se a tüntetők közül ne haljon meg senki.

Magyar István és a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat akkori műveleti igazgatója, Majoros Zoltán nyugalmazott ezredes egybehangzóan állította, hogy a Szabadság téren bevetett, ott felgyújtott vízágyú négyfős személyzete közvetlen életveszélyben volt. Amikor ugyanis a vízágyú elakadt a sárba, egy tüntető megpróbálta feltépni a tetőlemezét, hogy Molotov-koktélt dobjon a bennülőkre. A később kívülről felgyújtott vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra – mondták. Magyar István súlyos hibának tartotta, hogy nem folyt előzetes bűnügyi felderítés, így a rendőri vezetésnek fogalma sem volt arról, mire készül a tömeg. Ráadásul az események forgatagában összeomlott a rendőrség kommunikációs rendszere, nem működött a rádióforgalmazás, továbbá nem volt a helyszínen parancsnok, illetve akit kijelöltek helyszíni vezetőnek, sokkot kapott, és intézkedésképtelenné vált. Súlyos és veszélyes hibának minősítette azt is, hogy a Szabadság tér környékén nyitva hagyott rendőrautókban nagymennyiségű fegyvert és lőszert hagytak őrizetlenül.

Majoros Zoltán a Budapestre vezényelt rendőrök hiányos felszereléséről beszélt. „Mire ezt 18-án délután észlelték, már elmentek haza a raktárosok”, magyarázta, miért nem kaphattak azonnal megfelelő felszerelést a tv-székház védői. Az ezredes szerint a Szabadság téren a támadók jobban fel voltak szerelve, mint a rendőrök, az öszszecsapásban törtek a sisakok, pajzsok.

Az albizottság meghallgatta az ügyészség illetékes vezetőit is. Szoboszlai Richárd fővárosi főügyészhelyettes arra a kérdésre: mivel magyarázza, hogy a szeptemberi események után első fokon letartóztatott közel másfél száz ember többségét másodfokon szabadlábra helyezte a bíróság, azt mondta: az első fokú döntés idején még tartottak a zavargások, ezért nem lehetett visszaengedni az utcára azokat, akikről feltételezhető volt, hogy újabb bűncselekményeket követnek el. Hetekkel később azonban már ez az „ok” nem állt fenn.

Az eljárás alá vont, majd a bíróság által felmentett tüntetők és a fel nem tárt rendőri túlkapások sokaságára utalva Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Főügyészség vezetője elöljáróban leszögezte: ilyen tömegű kétes értékű rendőri jelentést még nem látott, mint 2006 őszén. Rámutatott ugyanakkor, hogy a rendőri jelentés közokirat, annak tartalmát el kell fogadni mindaddig, amíg azzal ellentétes bizonyítékok fel nem merülnek. Elmondta, hogy egy rendőrt már jogerősen elítéltek, további kilenc ellen pedig folyamatban van a büntetőeljárás közokirat-hamisítás és hamis tanúzás miatt.

Falvai elmondta, hogy a rendőri jogsértések bizonyítása egyebek között azért nehéz, mert a gumilövedék esetében nem azonosítható, hogy azt melyik fegyverből lőtték ki, ráadásul a térfigyelő kamerák felvételei közül pont azok hiányoznak, amelyek az esetleges jogsértéseket rögzíthették volna. Ehhez jön még, hogy a rendőrök zártak, nem beszélnek, még azok sem, akik már távoztak a testülettől.