A Fidesz–KDNP egyik fő tézise, hogy nem engedi el a bajba jutott devizahitelesek kezét. A héten újabb csúcsot döntött a svájci frank–forint árfolyam, és elemzők szerint arra kell berendezkedni hosszú távon, hogy a forint gyengélkedése tartós marad. Nem mindegy tehát, hogy a komoly szavazói potenciált képviselő devizahitelesekhez milyen üzeneteket juttatnak el.

A kormány kommunikációja többször is szólásra bírta már a legnagyobb hazai bank, az OTP elnökvezérigazgatóját. Csányi Sándor a devizahitelek forintalapúra váltásával kapcsolatban is finom bírálatot fogalmazott meg, s ezt tette a devizaalapú lakáshitelek megszüntetése után is. Ő ugyanis megtartotta volna legalább az euróalapú hitelt azzal az indokkal, hogy az eurózóna felé tart az ország.

Visszhangot keltett az a véleménye is, amely szerint minden, a nem fi zető adósok állami védelméről szóló általánosító kormányzati megszólalás csökkenti a fizetési hajlandóságot. Kérdésünkre az OTP Bank nem tudott olyan konkrét számokat mondani, amelyek alátámasztották volna ezt a véleményt, és a CIB Banknál is meglehetősen homályosan fogalmaztak tapasztalataikról. Csányi Sándor véleményét viszont megerősíti Síklaki István szociálpszichológus, aki szerint az állami segítség reménye felülírja a jelen kötelezettségeit. – Az ember úgy működik, hogy ha megérzi a tehertől való szabadulás lehetőségét, akkor racionálisnak ható érveket állít elő annak igazolására, hogy kibújhasson a szabályok alól – állítja.

Ezt erősíti meg az Elmű tapasztalata: néhány éve, ha valaki két hónapig nem fizetett, számíthatott rá, hogy kikapcsolják nála a szolgáltatást, s ez olyan erős figyelmeztetés volt, hogy valahogy fizettek az adósok. Amikor a téli hónapokra moratóriumot rendelt el a kormány, azaz nem lehetett a szolgáltatást kikapcsolni, hatalmas, több százezer forintos tartozások halmozódtak fel. Szakértők szerint tehát be kell látni, ez szociálpolitikai tévút.