Hiba a frankhitelesek túlzott védelme? Csányi Sándor kritizál
„Védelem a devizahiteles családoknak”, „állami segítség a devizahiteleseknek”, „az állam megvásárolná az árverezés előtt álló lakásokat” – népszerű fordulatok az elmúlt hónapokból. A Fidesz–KDNP egyik fő tézise, hogy nem engedi el a bajba jutott devizahitelesek kezét. A héten újabb csúcsot döntött a svájci frank–forint árfolyam, és elemzők szerint arra kell berendezkedni hosszú távon, hogy a forint gyengélkedése tartós marad. Nem mindegy tehát, hogy a komoly szavazói potenciált jelentő devizahitelesekhez milyen üzeneteket juttatnak el. Jelenleg körülbelül hatszázezren vannak különböző devizákban eladósodva, a családtagokkal együtt a havi részletek törlesztése másfél-kétmillió embert érint. A PSZÁF adata szerint negyedmillió körüli a „problémás jelzálogszerződés”, 97 ezer olyan szerződés van, amely után már három hónapnál régebben nem fizetik a törlesztést, és 2010 első negyedévében 7500 végrehajtási eljárás indult.
A kormány kommunikációja többször is szólásra bírta már a legnagyobb hazai bank, az OTP elnök-vezérigazgatóját. Csányi Sándor a devizahitelek forintalapúra váltásával kapcsolatban is finom bírálatot fogalmazott meg, s ezt tette a devizaalapú lakáshitelekmegszüntetése után is. Ő ugyanis megtartotta volna legalább az euróalapú hitelt azzal az indokkal, hogy az eurózóna felé tart az ország. A legnagyobb lakossági pénzintézet elnöke a devizahitelek megsegítéséről szóló kormányzati nyilatkozatokról így beszélt nemrégiben a Napi Gazdaság című lapnak: „A hatvan napon túli késedelmes kintlévőségeink gyarapodása már lassul, de tény, hogy minden, a nem fizető adósok állami védelméről szóló általánosító kormányzati megszólalás csökkenti a fizetési hajlandóságot. És nem zárom ki, hogy nem csak azok körében, akik önhibájukon kívül nem képesek határidőre fizetni”.
Megkerestük az OTP Bankot, hogy az elnök által emlegetett fizetésihajlandóság-csökkenés vajon kifejezhető-e számokkal. A válasz: „Konkrét számszerűsíthetőség a kérdéses öszszefüggéshez nem rendelhető, ugyanakkor a tapasztalat az, hogy az adósvédelmi program elemei nek alkalmazása intenzívebb munkát igényel az ügyintézők részéről”. Megkerestük a CIB Bankot is, tapasztalnake fizetési fegyelmezetlenséget egyes kormányzati bejelentések után, de – hasonlóan az OTP-hez – homályosan fogalmaznak: „Tény, hogy van ilyen típusú ügyfélvisszajelzésünk, ugyanakkor ez nem mondható számottevőnek. Amivel viszont valóban számolni kell a hitelintézeteknek, hogy a devizahiteles adósok számára egyfajta megoldásként merülhet fel (mármint az állami segítség – a szerk.)”, állítják a CIB-nél.
Csányi Sándor – hogy ha ezt számokban nem tudja is kifejezeni az OTP, de közleményük mégiscsak ezt állítja – úgy véli tehát, hogy az állami segítség reménye felülírja a jelen kötelezettségeit. Igazolható-e ez az állítás szociálpszichológiai szempontból? Nos, Síklaki István szociálpszichológus szerint igen. Ő úgy véli, hogy a Csányi Sándor által feszegetett összefüggés az állam gondoskodásának biztonsága és a számlafizetési fegyelem között valószínűleg fennáll.
– Amentőöv tudata úgy lazíthatja fel a számlafizetési fegyelmet, hogy amögött nincs hideg, számító racionalitás. Az ember úgy működik, hogy ha megérzi a tehertől való szabadulás lehetőségét, akkor racionálisnak ható érveket állít elő annak igazolására, hogy kibújhasson a szabályok alól. Sokszor mondogatjuk magunknak: „Nekem jó indokaim vannak arra, hogy miért mentesüljek a kötelezettségek alól”. És jobb ha tudjuk: az önfelmentés általános emberi tulajdonság – mondja Síklaki.
– Sok igazság van abban, amit Csányi Sándormond – ez Boross Norbert, az ELMŰ szóvivőjének véleménye. Boross azt mondja, néhány éve, ha valaki nem fizetett két hónapig villanyszámlát, számíthatott arra, hogy kikapcsolják háztartásában a szolgáltatást. – Ez olyan erős figyelmeztetés volt, hogy az átlagosan kétszer nyolc-tízezer forintos számlát valahogy kifizették az adósok. Ez az összeg ugyanis nem annyira nagy, hogy még ne lehessen törleszteni – mondja.
Boross ugyanakkor emlékeztet: 2008-ban az akkori kormány elrendelte, hogy a téli időszakban, vagyis októbertől márciusig számlatartozás miatt nem lehet a szolgáltatásból kikapcsolni senkit. – Ha nincs fizetési kényszer, akkor olyanok sem fizetnek, akik azt megtehetnék. Amióta ez a moratórium érvényben van, hatalmas összegű, több százezer forintos tartozások halmozódtak fel számos családban, miközben karitatív szervezetektől tudjuk, hogy egy-egy bajba jutott család legfeljebb százezer forint tartozást tud törleszteni. Ez a moratórium az állam részéről valójában nem segítség a családoknak, hiszen inkább ront a helyzetükön azzal, hogy engedi felduzzadni az adósságukat –fogalmaz a szóvivő hozzátéve, hogy az állami segítség megígérése érezteti a hatását a számlafizetési fegyelemben is. Vagyis: az emberek hajlamosabbak rá, hogy lazán kezeljék a határidőket, és halogassák a villanyszámla kiegyenlítését. Az EL-MŰ-nél azt tapasztalják, hogy a moratórium előtt kevesen voltak a problémás ügyfelek, azóta azonban több ezren vannak, és a számuk folyamatosan nő.
– Be kell látni, ez szociálpolitikai tévút. Nem az a megoldás ugyanis, hogy azt üzenjük az embereknek, hat hónapig minden következmény nélkül megtehetik, hogy nem fizetik ki a szolgáltatást. Az adósság nő, és azt előbb utóbb muszáj kifizetni – közölte lapunkkal Boross Norbert.
Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter már a kormányalakítás előtt is beszélt arról, hogy az állam segíteni fog az adósoknak, és lehetőség lesz forintalapúra váltani a devizahiteleket. Nyáron meg is szüntették a devizaalapú ingatlanhitelezést, a piacon így csak forinthitel „kapható”. A gazdasági miniszter bejelentette, hogy létrehozzák a hitelesek „mentőcsomagját”, a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amely a devizahitelek kedvezményes forintalapúvá váltásában kap majd szerepet, illetve az olyan adósoktól, akik már képtelenek fizetni, ez a szervezet veszi majd át az árverezés előtt álló ingatlant, amelyet visszabérelhet a bajba jutott hiteles. A kormány döntése értelmében az év végéig tilos a kilakoltatás.
