Orbán Viktor alkotmányozó testületének a tagja tegnap a köztévé Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: egyfajta kormányzati bizonytalanságot előidéző helyzetet jelent, ha túl gyakran felmerül, hogy „mit szól majd hozzá az Alkotmánybíróság”. – Özönlenek az alkotmánybírósági döntést igénylő ügyek a testület asztalára. Nyilvánvaló, hogy van egy jogszabályszerkesztési hiba, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson.

Mentesíteni kell az Alkotmánybíróságot attól, hogy ilyen hatalmas mennyiségű anyag érkezzen az íróasztalára. Így azt is szűkíteném, hogy ki fordulhat az Alkotmánybírósághoz – közölte Boross Péter.

A műsorban a volt MDF-es politikus megerősítette, a köztársasági elnököt „mentesítené” a jelölési hatáskör gyakorlása alól, ezt a jogosítványt a miniszterelnökre ruházná át.

Boross Péter erről kedden lapunknak is nyilatkozott. Akkor úgy fogalmazott: a mostani alkotmány a köztársasági elnököt megalázó helyzet elé állíthatja, elég csak arra gondolni, hogy az Országgyűlés sokadik körben választotta meg a legfőbb bírót, Baka Andrást, akit Sólyom László jelölt. „Indokolt tehát a kinevezési jog áthelyezése a miniszterelnökhöz”. Munkatársunk kérdésére, hogy ezek szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az ombudsmanokat és a legfőbb ügyészt is a miniszterelnök jelölné, illetve nevezné ki, igennel válaszolt, hozzátéve: a kormányfő kinevezési jogosítványának „bizonyos szintig” a katonai vezetőket is érintenie kellene. Tegnap a köztévében Boross Péter „szamárságnak” nevezte, hogy lapunk a szavait „úgy interpretálta”: a Legfelsőbb Bíróság elnökét a miniszterelnök nevezné ki. Szerinte a miniszterelnöknek kellene jelölnie, de a bíróság elnökét az Országgyűlés választaná meg.