A Fidesz megcsinálta: kevesebb az induló, mint négy éve
Mindazok, akik az október 3-i önkormányzati választáson indulni kívánnak, holnapig gyűjthetik az ajánlószelvényeket, és péntek délután négy órakor az egyéni jelöltek bejelentésének határideje is lejár. Egy utolsó rohamra tehát van még lehetőség, amire szükség is lehet, mert a szelvények összeszedésére korábban biztosított 45 nap helyett ezúttal alig több mint két hét állt rendelkezésre. Mindazonáltal valószínű, hogy a pártok szerda délutáni adatok szerinti erősorrendjében lényeges változás nem következik be. Az pedig már szinte bizonyos, hogy a jelöltek száma jóval kevesebb lesz, mint 2006-ban. Négy esztendeje 88 ezren kandidáltak, míg most talán a fele jön össze: tegnap délutánig negyvenezer jelöltet vettek nyilvántartásba.
A radikális csökkenés egyik oka az lehet, hogy a korábbihoz képest harmadával kevesebb az elnyerhető mandátum. Részben ez magyarázhatja, hogy a függetlenek a korábbihoz képest jóval kisebb érdeklődést mutatnak, mert négy esztendeje még 52 ezren próbálkoztak, de a tegnapi adatok szerint a számuk nem egészen 25 ezerre fogyatkozott. A másik lehetséges ok, hogy a Fidesz totális letámadásra készül: 2006-ban alig több mint négyszáz, most 1300 polgármesteri posztot célzott meg, bár a hivatalos jelöltek száma egyelőre ennek alig több mint a fele. Ugyanakkor a tízezer főnél kevesebb lakossal rendelkező településeken a korábbi nem egészen ezerrel szemben 2800 képviselőjelöltet állítottak.
A jobboldali párt tehát azokon a területeken – több száz községben is – meghatározó szerepre tör, ahol korábban szinte kizárólag függetlenek tudtak győzni; a 3200-ból majdnem 2700 település tartozik ebbe a körbe. Az önállóan indulni kívánó embereket ez nyilván meggondolásra késztette, de az sem kizárt, hogy – az újabb választási győzelem reményében – korábban sikeres független helyi politikusok sora igazolt át a Fideszbe. Egyes hírek szerint ennek érdekében némi nyomást is gyakoroltak rájuk.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a pártstruktúra átalakulásáról sem. A tavaszi parlamenti választáson elszenvedett kudarc után az SZDSZ most egyetlen jelöltet sem állított, de eddig az MDF is mindössze 49 főt jelentett be. Ez a két párt 2006-ban még 5400 embert indított, és a szabad demokratáknak a szocialistákkal együtt további 1300 jelöltjük volt versenyben. Igaz, most megjelent két új politikai formáció is.
A jelöltállítás feltétele nem tűnik túl szigorúnak: általában az ajánlószelvények egy százalékát kellett összegyűjteni. A tegnap délutáni adatok szerint a nyilvántartásba vett hatvannál több szervezet közül ez a Fidesz–KDNP párosnak sikerült a legjobban. Többségében közösen, de részben önállóan nyolcszáz településen van már hivatalos polgármesterjelöltjük, emellett 5700, a helyi képviselői posztra pályázó fideszest is nyilvántartásba vettek. A megyei közgyűlési listákon a két pártnak még hétszáz embere szerepel, így összesen 6400 jelölttel rendelkeznek. Ez azonban még korántsem a végleges szám, legalábbis ha hinni. lehet a korábbi nyilatkozatoknak, amelyek szerint 1300 településvezetői poszt a cél.
A sorban második MSZP az eddigi adatok szerint 2700 nyilvántartásba vett jelöltnél tart. A szocialisták mindössze 142 helyen állítottak önállóan polgármesterjelöltet, emellett néhány városban, például Szegeden és Salgótarjánban civilekkel közösen próbálkoznak. A kistelepüléseken a helyi mandátum megszerzésére szinte kísérletet sem tesznek – a Fideszhez képest tizedannyi embert indítanak –, ám a tízezernél nagyobb lélekszámú városokban már a jobboldali riválissal fej fej mellett vannak, legalábbis a jelöltek számát illetően.
A Jobbik – részben a MIÉP-pel közösen – már 2006-ban is próbálkozott, ám akkor kevés sikerrel. Most viszont alig marad el a szocialistáktól, sőt a köz ségekben még aktívabbnak is mutatkozott. A szélsőjobb szerdáig 136 polgármesterjelöltet állított, míg a kistelepüléseken több mint nyolcszáz, a nagyobbakon pedig 1300 embert nevezett be, s összesen 2400 jelöltje van. A másik új parlamenti párt, az LMP már gyengébb teljesítményt nyújtott: egyelőre be kell érnie hét polgármesterés 337 képviselőjelölttel.
A megyei közgyűlési listákat tekintve egyelőre az MSZP vezet:mind a 19megyében öszszeszedte az ajánlószelvények egy százalékát, míg a Fidesz 15-nél, a Jobbik hétnél tart, az LMP azonban mindössze egyetlen helyen vette ezt az akadályt, pedig a bejelentés határideje itt is holnap jár le. A főpolgármesteri posztért indulni kívánók szintén péntekig kérhetik a nyilvántartásba vételt; szerdáig a Fidesz és az MSZP teljesítette az ehhez szükséges feltételt, vagyis a legalább 28 ezer ajánlószelvény összegyűjtését. A fővárosi közgyűlési listákat viszont jövő keddig lehet bejelenteni; az a szervezet jogosult erre, amely legalább a fővárosi kerületek felében állított helyi kompenzációs listát. Ez utóbbi listával egyébként a pártok ott rendelkezhetnek, ahol az egyéni körzetek felében jelöltet indítanak. A Fidesz és az MSZP már bizonyosan eleget tett ennek, de valószínűleg a Jobbik is.
A pártok és a független jelöltek a tízezernél kisebb településeken mintegy háromezer polgármesteri posztért, illetve 14 és fél ezer helyi mandátumért versenghetnek. A településvezetőt egyszerű többséggel választják majd meg, képviselők pedig azok lesznek, akikre az egyetlen közös listán szereplő személyek közül a legtöbben voksolnak. Ahhoz, hogy a szavazat érvényes legyen, csupán annyi jelöltet lehet megjelölni, amennyi a helyi képviselő-testület tagjainak száma. Az ilyen települések egy választókerületnek számítanak.
A tízezer lakosnál nagyobb városokban kissé bonyolultabb a helyzet. A mintegy 170 polgármesteri posztért indulóknak ott is elég az egyszerű többség, miközben az egyéni jelöltek nem közös listán, hanem a települési választókerületekben versengenek, és a 2200 helyi mandátum körülbelül harminc százalékát kompenzációs listákról osztják szét.
A fővárosi és a megyei közgyűlési képviselői helyeket –ezek száma 420 körül alakul –megint csak másként osztják el. A pártok a listájukra leadott szavazatok arányában részesednek a mandátumokból, feltéve, hogy elérték az ötszázalékos küszöböt. Egyébként a közgyűlési helyek száma is csökken, például a fővárosban az eddig 66 helyett csak 33 lesz, de a megyékben is kevesebb ember ül majd a megyegyűlésben.
Négy esztendeje még csaknem 26 ezer polgármesteri, helyi és megyei képviselői helyet osztottak ki, most viszont mindössze 17 ezer hely van. A 3176 településvezetői tisztségért a tegnap délutáni adatok szerint valamivel több mint ötezren versengenek, míg a tízezernél kisebb településeken rendelkezésre álló 14 614 mandátumért 25 ezren, a 2298 városi képviselői helyért pedig nyolcezren küzdenek meg. A legutóbbi helyhatósági választáson egy-egy önkormányzati tisztségre még átlagosan négyen törtek, s bár az adatok nem véglegesek, most valószínűleg csak ketten-hárman pályáznak majd.
