'Nem minden gettó, ami annak hallatszik'
„Közrendvédelmi telepekre” zárná a „közrendet veszélyeztető egyéneket” a Jobbik, az elsőt Miskolcon létesítenék – ezt Szegedi Csanád, a radikális párt EP-képviselője jelentette be tegnap. A politikus azt mondta: erre a „cigánykérdésnek” nevezett probléma rövid távú megoldása érdekében van szükség. Elképzelésük szerint a miskolci „minta közrendvédelmi telepet” kettős kordonnal zárnák el rendőri, illetve „csendőri” felügyelet mellett. A telepen élők egy sajátos házirend szerint élhetnének a körbezárt telken, este tíz óra után például kijárási tilalom lenne, s csak regisztráció után hagyhatnák el a lezárt részt. Szegedi szerint a telep célja a bűnöző elemek eltávolítása, valamint az ott lakók „integrációra kényszerítése”.
A brüsszeli politikus elmondta: a telepre egyrészt a „helyi lakosságot terrorizáló”, illegális telek- és lakásfoglaló cigány családok kerülhetnek a Miskolc melletti Lyukóvölgyből, amihez a rendőrségnek elég lenne egy jegyzőkönyvet kiállítania a garázdálkodó személyekről. Szintén a Jobbik által kezdeményezett telepre kerülnének a miskolci Avasi lakótelepről azon „cigány emberek, akik a saját családjukat és a környezetükből húsz-harminc embert beköltöztettek másfél, kétszobás lakásokba és az egész környéket rettegésben tartják”. A képviselő szerint az önkormányzat ebben az esetben kényszer-kilakoltatással kezdeményezné a „telepre szállítást”.
Szegedi Csanád a Népszabadság kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem gettóról van szó, sokan félreértették és félremagyarázták korábban a „tábor” megnevezést; ezt most kerülték is. A politikus szerint elképzelésük szerint nem egy zárt, az emberek szabad mozgását gátló intézkedésről van szó, hanem olyan megoldásról, amelyre Olaszországban, Cseh- és Franciaországban is van példa.
„Nem minden gettó, ami annak hallatszik” – mondta a politikus, majd kérdésünkre hozzátette: a telepre „nemcsak cigány bűnözők”, hanem más garázda bűnözők is bekerülnének, „de Miskolcon ez szinte kizárólag a cigány lakosság egyes részeit érinti”. Arra a kérdésünkre, hogy milyen kritériumok alapján lehet „kikerülni” a telepről, a politikus azt mondta: az önkormányzat létrehozandó szervezete vizsgálná a bekerült személyek viselkedését és ha „abban javuló tendencia fedezhető fel”, azaz ha „úgy látják, hogy az illetők nem veszélyesek a közrendre, akkor visszaintegrálhatók a civilizált társadalom körébe”.
Szegedi Csanád szerint azok, akik viszont nem hajlandók megfelelni a „minimális társadalmi elvárásoknak” (így a politikus szerint például közmunkaprogramban való részvétel, gyermekek iskolába járatása), úgy az átmeneti lakcímnek tekinthető telepen tölthetik le akár egész életüket. A jobbikos képviselő lapunknak nyilatkozva hozzátette: az ajánlószelvények gyűjtése során egyértelművé vált a helyiek véleménye, miszerint Miskolc már élhetetlen. „Olyan cigány emberektől is kaptunk támogató cédulát, akik elvárják a Jobbiktól, hogy tegyünk valamit a cigánybűnözés ellen” – mondta Szegedi Csanád.
Mirkóczki Ádám, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának jobbikos tagja a Népszabadságnak azt mondta: az elmúlt húsz év törvényi szabályozása számos kiskaput hagyott, és nem szabad hagyni, hogy „bizonyos szubkultúra a többség rovására folytathassa bűnöző életmódját”. Mirkóczki úgy véli, emberi jogi szempontból itt az idő, hogy a békés többség és ne a bűnöző kisebbség jogait védjék. „A Jobbik javaslata ezt célozza és nem negatívan diszkriminál. Nem lehet a többség fizikai és családi békéjéhez való alkotmányos jogot azzal felülírni, hogy a bűnözőknek is vannak jogai” –tette hozzá az emberi jogi bizottság jobbikos delegáltja.
Teleki László, korábbi romaügyi megbízott szerint a Jobbik kezdeményezésével visszatért a koncentrációs táborok réme. Az MSZP elnökségének jelenlegi tagja felszólította a Fideszt, hogy határolódjon el a radikálisok elképzelésétől. Varga László, az MSZP Borsod megyei elnökhelyettese a Népszabadságnak azt mondta: a Jobbiknak ezek szerint csak vállalhatatlan és kirekesztő javaslatai vannak, amelyek nem jelentenek megoldást az együttélés esetlegesen felmerülő problémáira Miskolcon.
Szerettük volna kikérni Farkas Flórián fideszes képviselő, a romák integrációs programjait felügyelő miniszteri biztos véleményét is az ügyben. A politikus azt mondta: vidéken tartózkodik, így nem tudja, hogy a Jobbik tájékoztatóján mi hangzott el. Farkas Flórián egy nap türelmet kért a tájékozódásra, kommentárt a mai napra ígért. Információink szerint a Lehet Más a Politika is csak a mai napon reagál az eseményekre: Osztolykán Ágnes tart az ügyben sajtótájékoztatót a „Jobbik igazi arca” címmel.
Lyukó: múlt és jelen
Közel hetven évig működött a miskolci lyukóvölgyi szénbánya, ám az 1938-ban megnyitott létesítményt 2004 őszén bezárták: a korábban ezer embernek munkát adó térségben most főként hajléktalanok, vidékről az itteni rokonaikhoz költöző roma családok, kispénzű, elszegényedett nyugdíjasok élnek.
Az adatok szerint erre a területre az utóbbi néhány évben tömegével költöztek be a perifériára szorult emberek, akik munkalehetőség híján hulladék vasak gyűjtögetéséből, lopásból és segélyekből élnek. 2005 őszén az önkormányzat elrendelte az itt élők összeírását: akkor 1773 lakót számoltak össze, egy évvel később viszont, a helyhatósági választások előtt, már közel 2680 szavazásra jogosult polgár lakott itt, s ez a szám azóta is évről évre nőtt.
A rendőrség az idén már több alkalommal tartott a völgyben úgynevezett „totális közbiztonsági akciót”, mert a bűncselekmények száma az utóbbi években megemelkedett: főként az itteni hétvégi házakba törnek be, a hobbitelkekről lopják el a terményt, kerékpárok, motorok tűnnek el. Az állandó rendőri jelenlétet a vasgyári rendőrőrs biztosítja, s átfogó rendőri ellenőrzés a közeli napokban is várható a Lyukóvölgyben. (D. J.)
A Fidesz parlamenti frakciója közleményben szólította fel a Jobbikot, hogy hajmeresztő ötletének kidolgozása előtt alaposan tanulmányozza a Magyar Köztársaság alkotmányát. „A Jobbik által felvetett problémákra nem lehet megoldás a közrendvédelmi telepek létrehozása! Nem gettókra, hanem szigorú törvényekre és erős rendőrségre van szükség!” –írják, hozzátéve: ennek megteremtése érdekében a kormány már eddig is számos intézkedést megtett, és a jövőben is gyökeres változásokat tervez. A Fidesz egyúttal az MSZP-t is felszólította, hogy semmitmondó nyilatkozatok helyett inkább önvizsgálatot tartson.
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet elnöke a Népszabadság megkeresésére mindössze annyit mondott: a Jobbik bejelentése kommentálhatatlan, a TASZ azért nem foglalkozik vele, mert a szervezet „nem megy egy bizonyos szint alá” – fogalmazott a jogvédő.
Révész Máriusz, az emberi jogi bizottság fideszes tagja úgy fogalmazott: kizárólag negatív retorziókkal semmiféle eredményt nem lehet hosszú távon elérni. „Nem hiszek ebben, sokkal inkább olyan ösztönző rendszerekben, amelyeket például Böjte Csaba atya működtet Erdélyben. Ez persze nem jelenti azt, hogy a közrendet nem kell sokkal erőteljesebben fenntartani” – tette hozzá a fideszes politikus.
Csík Tamás, az Integrációs Romaszövetség elnöke szerint Szegedi Csanád jobbikos politikus azért akar mindenkit karanténba zárni, mert „kiskorában nyilván sokat volt maga is büntetésben, a frusztráltsága ebből táplálkozhat”. Csík hozzátette: a radikálisok elfelejtik, hogy az a fajta gondolkodás, amelyet képviselnek, nem európai és nem modern, hanem – ahogy a szövetségi elnök véli – „fasisztoid ideológia”. Csík Tamás felháborítónak és visszautasítandónak tartja a Jobbik hatalmi arroganciáját. „Reméljük, hamar megjön a magyar társadalom jobbik esze, és minden formájában elutasítja majd a Jobbikot” – tette hozzá a romaszövetség vezetője.
