Korlátozott sajtószabadság? Helyreigazítják a médiaalkotmányt

2010-09-01 Fidesz média médiatörvény szólásszabadság

A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével – így szól a készülő médiaalkotmány egyik új passzusa, amelyet L. Simon László fideszes képviselő javasol beemelni a jogszabályba.

A parlament kulturális bizottságának elnöke tegnap tájékoztatta a sajtót módosító csomagjáról, amely szerinte a szakmai szervezetekkel való együttműködés eredményeként született meg.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslathoz korábban benyújtott módosító indítványait L. Simon – részint a szakma tiltakozása nyomán – visszavonta, és kedden négy átfogó módosítást nyújtott be. A definíciók pontosítása mellett megváltoztatná a jogszabály tárgyi hatályát, megfogalmazása szerint egyértelműsítve, hogy nemcsak a klasszikus médiaszolgáltatások (rádió, televízió) tartoznak a törvény hatálya alá, hanem a nyomtatott sajtó, az internetes újságok és a lekérhető audiovizuális tartalmakat nyújtó szolgáltatások is. Pontosítaná az állami szervek felvilágosítási kötelezettségéről szóló passzust is; ezzel szerinte cáfolni lehet azokat az „alaptalan vádakat”, hogy a Fidesz az állami szervek titkolózására törekedne.

A nagy felháborodást kiváltott általános regisztrációs kötelezettséget is finomította a képviselő (amely az eredeti javaslat alapján még az internetes blogokra is kiterjedt volna), de a részleteket a majdani új médiatörvényben szabályozná. L. Simon László indoklása szerint a regisztráció kizárólag adminisztrációs jellegű lehet, és sem közvetlen, sem közvetett „cenzúrát” nem valósíthat meg.

A kulturális bizottság elnöke a külföldi tulajdonú médiumok szabályozásán szorítani igyekszik, amikor hazánkban letelepedett tartalomszolgáltatónak minősíti azokat a vállalkozásokat is, amelyeket külföldről irányítják, de a szerkesztői döntéseket Magyarországon hozzák, illetve ha az adott vállalkozás munkatársainak többsége hazánkban dolgozik; vagy ha a szolgáltató „folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal”. Szintén új kitétel, hogy a médiaalkotmány azokra a szolgáltatókra is vonatkozna, amelyek azért telepedtek le külföldön, hogy elkerüljék az itthoni, szigorúbb szabályok érvényesítését. Tisztázná a képviselő a kötelező válaszadás feltételeit is (közelítve a jelenleg is érvényes helyreigazítás szabályaihoz). A nyilatkozat visszavonásának jogát is módosítja: közérdekű témák tárgyalása esetén a nyilatkozatot közszereplő mégsem vonhatná vissza.

Megváltoztatná a képviselő az információforrás védelmére vonatkozó szabályokat is: a forrás védelme nem terjedhetne ki a minősített adatot (államtitkot) illetéktelenül átadó forrás védelmére; a hatóságok kivételes esetben (nemzetbiztonsági, közrendvédelmi, bűnmegelőzési érdekből) kötelezhetnék a szolgáltatót vagy az újságírót az informátor kilétének felfedésére.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.