Politikusok vezetik a kormány területi hivatalait
Szeptember elsejétől – az eddigi regionális államigazgatási hivatalok helyett – ismét felállnak a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, s ezzel helyreáll az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés korábbi rendje. A helyhatóságok által alkotott rendeletek és határozatok feletti kontroll több mint másfél éve azért szűnt meg, mert az előző kormány feles többséggel módosította az önkormányzati törvény egyes rendelkezéseit, és az arra hivatkozással elfogadott kormányrendeletet az Alkotmányíróság két alkalommal megsemmisítette. Most Navracsics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint az ország az önkormányzatok működését illetően is visszatér az alkotmányosság útjára.
Ez azonban a közigazgatás átalakításának csak az első lépése – derült ki egy tegnapi háttérbeszélgetésen, ahol a szaktárca területi közigazgatásért felelős államtitkára adott tájékoztatást a kormány szándékairól. Szabó Erika hangsúlyozta: a végső cél, hogy a jelenleg széttagolt struktúra helyébe olyan szervezet lépjen, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok valamennyi ügyüket egyetlen helyen intézhessék. Az egyablakos rendszer bevezetésének azonban feltétele, hogy az egyes minisztériumok területi államigazgatási szerveinek többsége a közigazgatási hivatalokba integrálódjék.
Arról, hogy az összevonás pontosan mely szervezeteket érinti majd, még nincs döntés, de az eddigi információk alapján csaknem bizonyos, hogy a rendőrség, a katasztrófavédelem, a nemzetbiztonsági szervek, az adóhatóság és valószínűleg a vízügy területi hivatalai is megőrzik önállóságukat. Az úgynevezett dekoncentrált szervek zöme viszont – ilyenek például a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok és a tisztiorvosi szolgálat – szakmai önállóságának megőrzése mellett a jövőre ismét nevet váltó, megyei kormányhivatalként működő közigazgatási hivatalokba olvad.
Szabó Erika elmondta: a közigazgatási hivatalokat hivatalvezető irányítja, szakmai helyettese pedig a főtitkár lesz. Az előbbieket most csak a kormány megbízatásának idejére nevezték ki, ám vezetői jogviszonyuk jövő januártól már határozatlan időre szól. Az integráció után ugyanis a kormányhivatalokat a kabinet „kinyújtott kezeként” tevékenykedő kormánymegbízottak irányítják majd. Ők politikusok, és az sem lesz összeférhetetlen, ha ugyanakkor parlamenti képviselők is. A dolguk pedig az, hogy érvényt szerezzenek a kormány szakpolitikai elképzeléseinek, amiben egy pártsemlegesen dolgozó hivatalnok „nem biztos, hogy minden esetben érdekelt”. Az azonban, hogy mi lesz a megbízottak konkrét feladata, többszöri kérdésre sem derült ki pontosan.
A folyamat ezzel sem áll meg, mert az önkormányzati jegyzők államigazgatási feladatait hosszabb távon – 2013-ig – ugyancsak a kormányhivatalok vennék át. Így például az anyakönyvezés, a gyámügyi vagy a szociális igazgatással kapcsolatos hatáskörök szintén a megyei gigahivatalokhoz kerülnének, míg a jegyzőknél kizárólag az önkormányzatok működésével összefüggő tevékenység maradna. Annak érdekében pedig, hogy a polgárok az ügyeiket továbbra is lakóhelyükhöz közel intézhessék, létrehoznák a kormányhivatalok járási kirendeltségeit is.
Az összevonások nem járnak majd létszámcsökkenéssel – mondta az államtitkár, aki szerint az új rendszer hosszabb távon olcsóbb lesz, mert az ügyintézés folyamata a jelenleginél egyszerűbbé válik.
– Az MSZP szerint fordítva ül a kormány a lovon – szögezte le kérdésünkre Lamperth Mónika, a párt szakpolitikusa. Szerinte előbb a közigazgatás, illetve az önkormányzati rendszer átalakításának elvi alapjait és irányait kellett volnameghatározni, és ahhoz lehetne hozzárendelni az új intézményrendszert. Most viszont a tartalomról keveset beszélnek, az átalakítás célja így szerinte a Fidesz hatalmi pozícióinak további erősítése azzal, hogy újabb meghatározó posztokra ülteti saját megbízható kádereit.
Átadta a fővárosi és a 19 megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kinevezési okmányát Navracsics Tibor hétfőn az Országházban.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes a kinevezettektől (akik között 14 hölgy található) azt kérte, a közjó szolgálatának célja vezérelje őket munkájukban. A frissen kinevezettek közül öten eddig is valamelyik regionális államigazgatási hivatal vezetői vagy helyettes vezetői posztját töltötték be, öten pedig ezek valamelyikében – például az ÁNTSZ-nél, a kincstárnál, illetve városi polgármesteri hivatalban – dolgoztak, illetve megyei közgyűlési elnökök voltak. Van köztük két ügyvéd is, egyikük a KDNP szegedi szervezetének elnöke.
