„Elsősorban a kistelepüléseken élőket sújtja, hogy a tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenek maradnak, a magánlaksértések elszaporodnak.” A kormány egyebek mellett ezzel indokolta, hogy a pitiáner bűncselekmények, így a kisebb lopások elkövetőit rács mögé kell juttatni. Az augusztus 19-e óta hatályos törvénymódosítás lehetővé teszi ugyanakkor, hogy elzárással sújtható szabálysértés esetén a fiatalkorúakat is becsukhassák.

Korábban csak a rendzavarás, garázdaság, tiltott kéjelgés és veszélyes fenyegetés elkövetőit, a távoltartás szabályait megszegő, illetve a más tulajdonában álló ingatlanba önkényesen beköltöző, továbbá az eltiltás időtartama alatt járművezetésen ért személyeket foszthatták meg a szabadságuktól – feltéve, hogy betöltötték 18. életévüket. Mostantól azonban a kör bővült: elzárható, akinek a terhére húszezer forintnál kisebb kárt okozó lopást, sikkasztást, orgazdaságot vagy bankkártyacsalást, illetve magánlaksértést rónak, vagy aki feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében vesz részt. A korhatár pedig 18-ról 14 évre csökken: a fiatalkorúakat legfeljebb harminc, a felnőtteket hatvan, ha pedig több szabálysértést is elkövettek, 45, illetve kilencven napra zárhatják be.

A szigorítás első „áldozata” egy debreceni férfi volt, akit augusztus 20-án vett őrizetbe a rendőrség, mert egy élelmiszerüzletből valamivel több mint háromezer forint értékben több liter bort és néhány zacskónyi fűszerpaprikát emelt el. A bolt tulajdonosa értesítette a rendőrséget, a debreceni kapitányság munkatársai pedig a tolvajt szabálysértési őrizetbe vették, majd gyorsított eljárásban bíróság elé állították. Ebben az esetben a bíróságnak 72 órán belül döntenie kell, s a verdikt – a korábban kiszabható legfeljebb 150 ezer forint pénzbírsággal szemben –tíznapnyi elzárás lett.

Országos viszonylatban is az elsők között van, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindenképpen első az a fiatalkorú lány, akit augusztus 24-én szabálysértési őrizetbe vettek, majd elzárással sújtottak – tudatta honlapján a rendőrség. A 17 éves szikszói lány prostituáltként „dolgozott”, s több mint száz rendőri intézkedésen volt már túl. A törvénymódosítás hatálybalépése után azonban már őrizetbe vehették, és a miskolci bíróság őt ugyancsak tíz napra rács mögé küldte.

Átfogó statisztika egyelőre nincs, de nyilván még nem is hoztak sok ilyen döntést, így azt sem tudni, hogy a változások mennyiben szolgálják majd a kistelepüléseken élők védelmét, és az új szabályozás alkalmas-e a magánlaksértések számának visszaszorítására. Az viszont tény, hogy tulajdon elleni szabálysértés miatt tavaly 87 ezer személy ellen tettek feljelentést, és közülük alig több mint 21 ezret bírságoltak meg, egyenként átlagosan 13 ezer forintra. Az összehasonlítás kedvéért: ez egy ezressel volt kevesebb az előző évi átlagnál. A magánlaksértések száma lényegesen kevesebb volt, mert csupán 965 feljelentés érkezett, és mindössze 103 eset végződött büntetés kiszabásával – a bírság átlaga nem érte el a 11 ezer forintot sem.

A törvénymódosítás várható hatásait szakértők szerint igen nehéz prognosztizálni, mert igazából azt sem tudni, hogy mennyi lehet az egyes szabálysértések tényleges száma. A látencia ugyanis a vagyon elleni bűncselekmények esetén igen magas: a károsultaknak talán csak a fele-harmada tesz bejelentést. Kisebb kárt okozó lopások esetén a feljelentési hajlandóság még ennél is jóval kisebb lehet, hiszen pár ezer forint miatt sokan nem látják értelmét, hogy a hatósághoz forduljanak. Ráadásul az ilyen ügyekben az eljárás korábban a jegyző hatáskörébe tartozott, aki nem rendelkezett megfelelő gyakorlattal és apparátussal sem ahhoz, hogy az elkövető személyét felderítse. Az efféle „stiklik” elkövetőinek zöme tehát eleve büntetlen maradt, amit a statisztika is bizonyít: a feljelentések nem egészen negyedét követte érdemi szankció.

Azt azonban egyelőre becsülni sem lehet, hogy a szigorúbb büntetés kilátásba helyezése növeli-e a feljelentési kedvet. Ha igen, könnyen lehet, hogy a tavalyi 87 ezer bejelentés sokszorosával kell számolni. Ugyancsak kérdéses, hogy mit hoz majd a gyakorlatban a hatásköri szabályok változása. Mostantól ugyanis a vagyon elleni szabálysértések teljes egészében a rendőrség hatáskörébe kerültek: fogadniuk kell a bejelentéseket, és mindent meg kell tenniük a tettes személyének felderítésére. Ha e feladatot sikeresen teljesítik, és a károsultak azt tapasztalják, hogy az elkövető nagy valószínűséggel kézre kerül –s így nagyobb remény van az okozott kár megtérülésére is –, az még több feljelentést generálhat.

Ha így lesz, a rendőrség és a bíróság egyaránt igen nehéz helyzetbe kerülhet. Tavaly vagyon elleni bűncselekmények miatt a rendőrséghez 250 ezer feljelentés érkezett, s ha a szabálysértési eljárások száma ezt csupán megközelíti, az a munkaterhek jelentős növekedését okozza. A bíróságok ugyanakkor a múlt évben körülbelül 75 ezer büntető- és 87 ezer szabálysértési ügyben jártak el. Bár az új szabályok szerint az elzárással sújtható kihágásokban már a bírósági titkárok is hozhatnak határozatot, kérdéses, miként győznék, ha tényleg százezres nagyságrendben érkeznének további akták. De a büntetés-végrehajtás sem maradna ki a sorból, mert a szabálysértőket el kell helyezni valahol. Mindez sok milliárd forintba kerülhet, ám hogy mennyibe, csak jövőre derül majd ki.

Rács mögé kerülhet az is, aki húszezer forintnál kisebb kárt okoz bolti lopással