Terrorelhárítási Központ: "ez nem Orbán Viktor testőrének tízmilliárdos jutalomjátéka"
Bár a médiában ma még sokan szupercsapatként, illetve Orbán Viktor őrseregeként illetik a szerdán a világ számos országa terrorelhárítóinak jelenlétében megalakuló Terrorelhárítási Központot, a terrorizmus elleni „harcban” jártas szakértők szerint, bár a szervezet létrejöttének körülményei némi gyanakvásra adnak okot, az új központ létjogosultsága vitathatatlan.
„Ez nem Orbán Viktor testőrének a jutalomjátéka”, szögezte le egy nyugalmazott rendőr tábornok, aki aktív volt akkoriban, amikor még az izraeli kommandósok is rácsodálkoztak a magyar rendőrség különleges szolgálatának felkészültségére. Hajdú János, Orbán Viktor személyi testőre és egy ideje már a Fidesz biztonsági ügyekért felelős igazgatója is, aki miniszteri biztosként irányította a Terrorelhárítási Központ felállítását, s akit bennfentesek már most is az új szervezet leendő főigazgatójaként emlegetnek, egykor számos veszélyes bűnöző és maffiavezér elfogásában vett részt a különleges szolgálat tagjaként. Később azonban a „kommandót” beolvasztották az elmúlt években számos nevet viselő Készenléti Rendőrségbe, ami nemcsak a tekintélyét csorbította, a működését is ellehetetlenítette.
Az induláskor még az országos rendőrfőkapitány vagy a közbiztonsági helyettese dönthetett a kommandó bevetéséről, később a döntési szintek számának növekedésével fordítottan arányosan változott a különleges egység hadrafoghatósága. A budapesti és a megyei rendőr-főkapitányságok viszont egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy a kommandóra várjanak. Saját „felszámoló egységeket” állítottak fel a veszélyes bűnözők elfogására, a terrorcselekmények felszámolására. Néhány kommandós parancsnok olykor nyilvánosan szót emelt az ellehetetlenülő egység mellett, de ők rövid időn belül el is tűntek posztjukról, a többség a rendőrségről is távozott.
Akik közelről látták a hazai terrorelhárítás elmúlt húsz évének történéseit, azt mondják, van abban valami, amit az új szervezet létrehozásának indokait firtató kérdésünkre a Belügyminisztérium válaszolt. Jelesül azt, hogy bár a terrorfenyegetettség az utóbbi időben nem nőtt Magyarországon, a jelenleg hazánkban működő terrorelhárító egységek között nincs akkora összhang, mint amekkora a Terrorelhárítási Központban lesz.
A nyilvános tervek szerint a központban „egy kézbe kerül” az erő, a terrorizmus elleni hatékony fellépéshez szükséges minden eszköz és felhatalmazás. Igaz, az eredeti tervekkel ellentétben állítólag az új szervezet mégsem kap nyílt nyomozati jogot, s mint azt a Belügyminisztérium válaszában egyértelművé tette, „a központ létrehozása nem érinti a szervezett bűnözés egyéb formái ellen felállított szervezetek feladatait és működésüket sem”. Egyebekben a jövőben a központ feladata lesz minden terrorcselekmény felderítése és felszámolása, felkérésre – mint ma is a kommandósok – a központ specialistái teszik majd ártalmatlanná, vagy fogják el az ön- és közveszélyes személyeket, nemzetközi akciókban koordinálja a rendőrség, a Köztársasági Őrezred és más szervezetek, hatóságok munkáját.
A 90-es években a különleges szolgálatnak nem voltak „testőri” feladatai. A Terrorelhárítási Központ ellenben ellátja majd az államfő és a kormányfő védelmét is. Állítólag már az előző kormányfők is elégedetlenek voltak az őrezred személyvédelmi szolgáltatásaival. Nyílt titok volt, hogy már Medgyessy Péter is egy volt kommandósra bízta magát, Gyurcsány Ferenc pedig, miután többször lefutotta saját testőreit, hosszútávfutásaihoz hol az In-Kal embereit hívta edzőpartner-testőrnek, hol pedig ő is egy kiugrott kommandóst. Orbán Viktor már a két választási forduló között visszautasította az állami testőrség felajánlkozását. Állítólag nem kért olyan testőrökből, akik „mindenkinél hamarabb érik el a szendvicses asztalt”.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint, miután Hajdú két ciklust végigtestőrködött Orbán Viktor mellett, és soha nem kellett kiszállnia annak az autónak az anyósüléséből, amelynek hátsó ülésén Orbán éppen fontos és befolyásos emberekkel tárgyalt, logikus, hogy ő legyen az új kormányfői testőrség feje. Szakmailag is védhető lépés, hogy az állam- és a kormányfő védelmét a központra bízzák. Amennyiben jól működik a szervezet, elsőként ők értesülnek arról, ha a védett vezetők terroristák célpontjává váltak.
Az új szervezetet a kormány egy rendelettel tízmilliárd forintból állítja fel. A központ működését azonban a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a büntetéseljárásról szóló törvények alapján végzi. Egyelőre nem terveznek – a rendőrséghez és az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz hasonlóan – önálló törvényt alkotni a központról. Hatszáz-egynéhány fős állományához saját mentőszolgálat is tartozik majd. Az egység döntően volt terrorelhárítókból, titkosszolgálati és rendőrségi specialistákból áll majd fel. A főigazgatója pedig közvetlenül a belügyminiszternek felel majd, bár kinevezéséről és felmentéséről a tárcavezető előterjesztése alapján a kormányfő dönt.
