Napokra leállt a lift az egyik tízemeletes miskolci, avasi társasházban, mert a lakóközösség már több millió forintos számla kifi zetésével tartozott az áramszolgáltatónak. Betegeknek, idő seknek, babakocsit toló kisgyerekes anyukáknak kellett több emeletet gyalogolniuk az áram híján este már kivilágítatlan lépcsőházban. A társasház végül a tartalékaiból törlesztette az elmaradás egy részét, s ideiglenesen újra visszakapcsolták a villanyt, a lift is elindulhatott. Ez azonban csak átmeneti: ha a tartozás tovább nő, az eset újból megismétlődhet.

– Nem fi zetek! Miért tenném, ha mások se utalják a havi négy-ötezer forintos közös költséget – mondja indulatosan egy fiatal nő, karján kis gyerekkel, a Középszer út egyik lakótömbje előtt. Azt állítja: egy ideig még elfogadták, hogy a kintlévőségek miatt a közös költséget szinte fél évente emelték néhány száz forinttal, de aztán megelégelték, hogy mások tartozása miatt a rendesen fizetőknek kell egyre nagyobb terheket vállalniuk. Szavai szerint szomszédai közül is egyre többen követték a példájukat, mert igazságtalannak tartják, hogy a notórius nem fizetők helyett ők róják le a tartozást.

A közös költséggel amiskolci önkormányzat kimutatásai szerint főként azokban a háztömbökben tartoznak nagy számban a lakók, ahová három évvel ezelőtt, az úgynevezett Fészekrakó program keretében – mint az utólag kiderült: csalással –költöztek be a lakók, akik előre tudták, hogy a hiteltörlesztést – állandó jövedelem híján – nem tudják majd fizetni. Ezzel persze azok is tisztában voltak, akik az ügyintézés során – persze nem anyagi érdek nélkül – „egyengették” útjukat. A fészekrakó családok gyerekeik után járó szocpol-támogatást ön részként felhasználva bankhitelt vettek fel, amelyből a gyanú szerint a zökkenőmentes ügyintézést garantáló banki tisztviselők és jogi végzettségű szakemberek is részesültek. Százhatvan lakást szereztek meg így: a kárérték meghaladja a másfél milliárd forintot. Az ügyben a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének tájékoztatása szerint a kihallgatások nagy száma miatt elhúzódó nyomozásra kell számítani. Mint megtudtuk, még a tanúkihallgatásoknál tartanak, de már több gyanúsítottja van az ügynek.

Az avasi társasházakban élők helyzete amúgy sem könnyű: a lumpen életű családok megjelenése felborította a lakótelep életét. Tavaly közel ezer csendháborítási ügyben indult eljárás, a beköltözők megrongálták a köztéri padokat, asztalokat, megkeserítették a lakótelepen élők mindennapjait. Az önkormányzat a közbiztonság helyreállítására huszonnégy órás szolgálatot ellátó városőrséget állított fel, amelynek éves költségvetése meghaladta a százmillió forintot. Újabb százmillió forintot pedig arra különítettek el, hogy megvásárolják azokat az avasi lakásokat, amelyeket a bentlakók tartozásai miatt elárvereznek – ezek többsége a Fészekrakó programot jogtalanul kihasználók otthonai voltak. Eddig tizenkét ilyen otthont vásárolt meg az önkormányzat: az ingatlanokat szolgálati lakásként hasznosítják, s egy részüket rendőröknek utalják majd ki.

Csakhogy a lakások „visszavásárlása” most megtorpant, miután a kormány – elsősorban a nehéz helyzetben lévő családok védelmében – kilakoltatási moratóriumot vezetett be 2011. április 15-ig. Már a törvénytervezet megszületésekor jelezték a miskolciak, hogy ez akadályozza a jelentős tartozásokat felhalmozó csaló fészekrakók kiköltöztetését. A helyzet gyors kezelésére módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben Nagy Kálmán, a KDNP miskolci országgyűlési képviselője, azt kérte: a moratórium alatt is kilakoltatható legyen az, aki bűncselekmény útján jutott hozzá az ingatlanjához.

Ez a módosítás azonban Káli Sándor polgármester szerint Miskolcon még rosszabb helyzetet teremtett, mivel eszerint csak a büntetőügyben hozott jogerős határozat vonhatja ki a nem fizetőket a kilakoltatás tilalom alól. Így viszont –érvelt Miskolc polgármestere –a bírósági ügyek hosszas elhúzódás miatt a csalók még évekig a miskolci lakótelepek „vendégei” maradnak, és tovább halmozzák saját, és a társasház felé fennálló tartozásaikat. Eközben pedig egyre több lakó érzi azt a társadalmi igazságtalanságot, amely szerint neki – a becsületesen fi zetőnek – kell átvállalnia az ingyenélők tartozását. Immár azok is megtagadják a közös költség befizetését, akik eddig példásan lerótták a havi díjakat. Ez a polgármester szerint a társasházakat olyan adósságspirálba löki, ami előbb vagy utóbb a gazdasági csődjükhöz vezet, s ennek következményei beláthatatlanok az ősz és a tél közeledtével.

Miskolcon azonban nem csak az avasi lakótelepen, s nem csak a Fészekrakó programot csalással kihasználó családok tartoznak. A közösköltség-tartozás a városban augusztus végére elérte a 380 millió forintot – ebből aMiskolci Ingatlangazdálkodási Zrt. által kezelt tizenkétezer lakásra 200 millió forint adósság jut. Németh Zoltán, a társaság igazgatóhelyettese azt mondja: mindig voltak „problémás” társasházak a borsodi megyeszékhelyen – az ott élők nehéz társadalmi és anyagi helyzete miatt. Ma viszont már azokból a lakótömbökből van kevesebb, ahol mindenki tisztességesen fizeti a közüzemi díjakat és a közös költségeket.

Lumpen életű családok megjelenése felborította a lakótelep életét