Utolsó szerdai tanévkezdés, új szabályokkal
1,3 millió diák számára kezdődik meg jövő szerdán az iskola, ha pedig az óvodásokat is hozzájuk számítjuk, akkor összesen 1 millió 661 ezer 870 gyerek vág neki szeptember 1-jén az új tanévnek. Nagy valószínűséggel az idén utoljára esik majd szerdára a tanévkezdés: most még mindig szeptember 1-je az első, június 15-e pedig az utolsó tanítási nap: közte pedig – iskolatípustól függően – 182, illetve 183 napot kell iskolába járni.
Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szerint azonban ez „abszolút életidegen”: egy tanévet nehéz elindítani úgy, hogy a hét közepén kezdődik, és a hét elején végződik. (Magyar Bálint minisztersége idején a kiszámíthatóság miatt fixálták a szeptember 1-jei tanévkezdést, az előző Fideszkormány idején ugyanis az iskolák választhattak augusztus végi vagy szeptember eleji tanévindítást, komoly problémát okozva ezzel a gyereküket különböző iskolákba járató szülőknek.) A szaktárca így most azt szeretné, ha a jövőben mindig hétfőn kezdődne és pénteken zárulna a tanév (így viszont a tanítási napok számát kell majd növelni vagy csökkenteni).
Már az idei tanévben is lesz ugyanakkor bőven változás: az új oktatásirányítás számos, az előző két ciklus oktatási reformelemét tette ellenkező előjelűvé. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár képviselői indítványára visszaállították például a buktatást és az osztályzást az alsó tagozatban. Eszerint az idén az első osztályosokat még szülői kérésre sem, csak túl sok hiányzás esetén lehet évismétlésre kötelezni, a második osztálytól azonban a nevelőtestület a szülő beleegyezése nélkül is buktathatja a diákokat.
A lépés ugyanakkor inkább szimbolikus jellegű – Hoffmann Rózsa szerint a buktatás szülői beleegyezéshez kötése a pedagógusok hozzáértését kérdőjelezte meg –, nagy változást valószínűleg nem hoz, hiszen az évismétlések aránya csak kevéssé változott a szülői vétó bevezetésével. Az elmúlt évtizedben az alsósok egy-két százaléka bukott meg, függetlenül attól, hogy kellett-e hozzá szülői beleegyezés vagy sem, vagyis a szülők többnyire elfogadták a pedagógusok véleményét. Az elsősök esetében azonban okozhat problémát az új szabályozás, hiszen számukra bizonyul a legnehezebbnek az első iskolai év az óvodai tempó után: az adatok szerint legalábbis a kezdő évfolyamot ismételte meg eddig a legtöbb gyerek – az elmúlt évtizedben rendre az elsősök úgy három-négy százaléka –, őket azonban az idén már nem lehet osztályismétlésre küldeni.
A tanulmányi teljesítmény értékelésének módjában is változás lesz: a második évfolyam félévéig még továbbra sem lehet osztályozni a diákokat, utána viszont már igen. Az államtitkár eredeti javaslata ezen a ponton a parlamenti vita során finomodott: a második osztály végétől sem lesz ugyanis kötelező jegyeket osztogatni. Az iskolák a pedagógiai programjukban maguk határozhatnak arról, hogy szöveges értékelést adnak-e diákjaikról vagy inkább osztályozzák őket.
Kisebb, ám annál nagyobb jelentőségű változás lesz a középiskolai felvételi eljárásban is az új tanévben. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok ismét tarthatnak szóbeli vizsgát. Igaz, csak a legnépszerűbbek: azok, amelyek a központi írásbeli felvételi vizsgán való részvételt is kérik. Ezek pedig azok az iskolák lehetnek, amelyekbe az elmúlt három évben legalább másfélszeres volt a túljelentkezés: ez úgy az iskolák felére igaz (az iskolák másik fele csak a korábbi osztályzatok alapján rangsorolhat). Helyi írásbelit viszont továbbra sem szervezhetnek az iskolák, és a szóbelit csak 25 százalékos súllyal lehet figyelembe venni a felvételi során – a korábbi osztályzatok, illetve a központi vizsga mellett.
A szóbeli vizsgáztatás lehetőségének újbóli megnyitása ugyanakkor így is lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy ne objektív, azaz tanulmányi, hanem szubjektív szempontok szerint válogassanak a diákok között. Gloviczki Zoltán szerint azonban abból nem lehet kiindulni, hogy egy tanár bántani akarja a gyereket például a bőrszíne alapján, egy 10–12 éves gyerek egyszeri írásbeli megnyilatkozása viszont egyáltalán nem biztos, hogy releváns a tehetségére vonatkozóan.
Szeptembertől a hiányzást is keményen büntetik: az új tanévben a családi pótlék – amelynek a neve tanköteles gyerekek után már iskoláztatási támogatás – kifizetését az iskolalátogatáshoz kötik. Ha egy diák 50 órát mulaszt igazolatlanul, akkor őt települése jegyzőjének védelembe kell vennie, és fel kell függesztenie a teljes iskoláztatási támogatás folyósítását. További, leginkább a pedagógusokat és a szülőket érintő változás, hogy az új tanévtől a pedagógusok kiemelt védelmet élveznek: a Btk. szigorítása értelmében egy pedagógus bántalmazása mindenképpen szabadságvesztést von maga után.
Az arukereso.hu ár-összehasonlító portál felmérése szerint a magyarok 79 százaléka már augusztusban bevásárol az iskolakezdésre, míg 21 százalékuk csak az utolsó pillanatban, szeptemberben teszi ezt meg. A válaszadók 40 százaléka 15 ezer és 30 ezer forint közötti összeget tervez költeni az iskolakezdésre, 22 százalékuk 5-15 ezer forint között, 19 százalékuk pedig 30 és 50 ezer forint között. A vá laszadók alig több mint tizede szán 50 ezer forintnál többet az iskolakezdésre.
