Kapjanak a közfeladatot ellátó személyekével azonos büntetőjogi védelmet a magánbiztonság területén szolgálatot teljesítő vagyonőrök – ezt kérte Németh Ferenc, a Személyi, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke a Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelében a múlt héten az egyik budapesti bevásárlóközpontban történt lövöldözés apropóján. A vagyonvédelmi kamara már az előző kormány idején is kérte a fokozott büntetőjogi védelmet a vagyonőrök számára, a szaktárca azonban akkor „indokolatlannak” ítélte a kérést.

Németh Ferenc a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: elképzelésük szerint a szükséges törvénymódosítás után a belügyminiszter rendeletben határozhatná meg azokat a vagyonőri munkaköröket, amelyekben fokozott büntetőjogi védelem illetné meg az ott dolgozókat. Azaz, a kamara sem várja el, hogy mind a 120 ezer kamarai tagsággal rendelkező biztonsági őr azonos védelemben részesüljön. Szerintük is más a fenyegetettsége és a veszélyeztetettsége (persze a felelőssége is) azoknak az őröknek, akik egy városi vízmű vagy egy forgalmas bankfiók biztonságára vigyáznak. Ezek a feladatok nem hasonlíthatók össze, mondjuk azokéval, akik egy falunapon látnak el rendfenntartói feladatokat. Németh szerint a mai bűnügyi-közbiztonsági közállapotok mellett hozzávetőlegesen a szakma harmadának kellene megadni azt a jogi védettséget, amelyet a polgárőrök, a közterület-felügyelők vagy a BKV-ellenőrök már megkaptak.

A fokozott jogi védelemtől a kamara egyfelől azt reméli, hogy kevesebb inzultus éri a vagyonőröket, másfelől viszont a szakmai színvonal javulására is számítanak. Németh Ferenc szerint a gazdasági válság hatására a megbízók már ma is jobban megnézik, hogy kire bízzák vagyonuk, dolgozóik biztonságát. Mivel a kamara nem kér többet, mint azt, hogy kizárólag a valódi szakmai munkát végző vagyonőrök kaphassanak fokozott jogi védelmet a munkájukhoz, kérésük teljesítése a szervezet elnöke szerint felgyorsíthatná a szakma kifehéredését.

A nagy bevásárlóközpontok és a szupermarketek biztonsági emberei gyakran kerülnek konfliktusba a vásárlókkal. Sokszor az őr szakmailag kifogásolható fellépése miatt háborodnak fel a vásárlók, amikor például az őrök bele akarnak nyúlni vagy nézni a táskájukba, mert azt gyanítják, hogy valamit elloptak. Pedig minden biztonsági őrnek tudnia kell: nem nyúlhat bele senkinek a táskájába. Sok helyen az őrök a biztonsági kamerák kimerevített és kinyomtatott fotóját mutatva állítják meg az áruházi szarkákat, s kérik meg őket: fizessék ki, amit elloptak, majd írják alá az esetről felvett jegyzőkönyvet és menjenek békével.

Van, ahol a lopás és a tettenérés tényét rögzítő irat csak némi lökdösődés és hangoskodás után készül el, s előfordult, hogy a biztonságiaknak rendőrt kellett hívniuk. Pedig Németh Ferenc szerint még azok az áruházak is csak ritkán tesznek feljelentést, amelyek komoly biztonsági rendszereket üzemeltetnek, és amelyek a legkisebb tolvajlásról is jegyzőkönyvet vesznek fel. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozhat most, hogy immáron törvény teszi lehetővé a kis értékű lopások elkövetőinek elzárással való büntetését. A kamara elnöke attól tart, hogy a börtöntől való félelem (végül is a rajtakapott tolvaj nem tudhatja előre, hogy az áruház feljelentie vagy sem) még agresszívebbé teszi a bolti szarkákat.

Egy férfit az egyik nagy szupermarketláncban egy hónap alatt ötvenszer értek tetten kisebb lopáson. Volt, hogy csak békésen elfogyasztott pár zsemlét és megivott valamit, máskor a zsebébe csúsztatott ezt-azt. A kamara azt szeretné, ha a jövőben kitilthatnák az áruházakból vagy akár egész áruházláncokból is a notórius áruházi szarkákat. Németh Ferenc a futballhuligánok stadionokból való kitiltását, kitilthatóságát említette példaként. A jogalkotónak kell eldöntenie, hogy ki tilthatná ki a boltokból az áruházi szarkákat: a jegyző, a rendőrség, a bíróság, a lényeg, hogy a döntésnek írásos nyoma legyen. Mert akkor a mostaninál könnyebben intézkedhetnek ugyanis az őrök a visszatérő tolvajok ellen. S ők (vagyis az áruházi szarkák) kétszer is meggondolják majd, belemennek-e egy kis lökdösődésbe azzal a biztonsági őrrel, akinek a bántalmazásáért, fenyegetéséért akár három év börtönt is lehet kapni.

Fokozott jogi védelmet kérnek