Nincs még kormánydöntés arról, hogy ismét az állami kitüntetések között szerepeljen a Corvin-lánc. Így október 23-án biztosan nem lesz ilyen kitüntetés – nyilatkozta lapunknak tegnap Nagy Anna kormányszóvivő. Előzetesen – annak kapcsán, hogy augusztusi 20-án elmaradtak az állami kitüntetések, s azokat október 23-ra halasztották – kormányzati források munkatársunknak azt mondták: „méltatlanul hagyták el” a szocialista kormányok a Corvin-láncot a kitüntetések közül. Kovács Zoltán nyilatkozott is a Hír TV-nek az első Orbán-kormány által 2001-ben adományozott kitüntetésről. A kormányzati kommunikációs államtitkár „komoly problémának, hiányosságnak” nevezte, hogy „elfelejtődött” a Corvin-lánc. A kormány újragondolja, hogy az ismét szerepeljen az állami kitüntetések között.

A Corvin-lánc kitüntetést 1930. október 11-én Horthy Miklós kormányzó alapította Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az első ceremóniát 1931. február 24-én, Mátyás király születésnapja tiszteletére rendezték. A tudósoknak, íróknak, művészeknek járó elismerés a két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított. Hogy mennyire, annak felidézéséhez álljon itt egy részlet a korszak egyik hiteles ábrázolója, Déry Tibor Felelet című regényéből: „Dr. Farkas Zénó, a budapesti Pázmány Péter egyetem ny. r. tanára, a Szerves kémiai intézet igazgatója, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, az angol Royal Societynek, tiszteletbeli tagja a Deutsche Chemische Gesellschaftnak, a stockholmi Tudományos Akadémiának, a bonni és oxfordi egyetemek díszdoktora stb. Kitüntetései közül megemlítendők a francia Becsületrend lovagi fokozata, a Scheele-emlékérem, a Hoffmann-aranyplakett, a finn Fehér Oroszlán és Rózsa nagykeresztje, s végül az akkori legnagyobb magyar tudományos kitüntetés, a Corvin-lánc, amelyet intézeti laboratóriumában az ajtó melletti fogason tart, az árnyékszék kulcsával együtt”. A Corvin-lánc élő viselőinek száma egyszerre nem lehetett több tizenkettőnél. Az akkori utolsó díjban 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerző részesült.

Ötvennyolc év elmúltával az első Orbán-kormány idején alapították újra a Corvin-lánc díjat. (Az akkori ellenzék tiltakozott, mondván, ezzel a Horthy-korszakot idézik fel.) Az Országgyűlés a kitüntetésekről szóló törvény módosításával tette lehetővé a Corvin-lánc adományozását, és ez a miniszterelnök hatásköre lett. Orbán Viktor miniszterelnök éppen kilenc évvel ezelőtt, 2001. augusztus 24-én adta át a Corvin-lánc kitüntetést Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus-ökológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankárnak, Lukács János (John Lukacs) történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak.

A Corvin-láncot elsőként – 2001. augusztus 14-én – Teller Ede, a világhírű atomfizikus vehette át San Franciscó-i otthonában, Várhegyi Attila akkori kulturális államtitkár adta át a díjat a tudósnak. 2001 decemberében Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobeldíjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült a kitüntetésben. (Balogh János, Teller Ede és Szabó Magda azóta elhunyt.) A Magyar Corvin-lánc Testület elnöke 2001. december 1-jén Nemeskürty István lett.

A testületet – az irodalomtörténész egy 2003-as, az MTI-nek adott nyilatkozata szerint – ugyanakkor nem hívta össze, mert a 2002-es kormányváltás után menesztették Schmidt Máriát (a Terror Háza Múzeum főigazgatója), akinek az volt a feladata, hogy működtesse a testület gyakorlati ügyeinek intézésére létrehozott irodát. Ez az iroda Schmidt Mária távozásával megszűnt – mondta Nemeskürty István. Akkor úgy fogalmazott: „Úgyszólván két évig voltam türelemmel, majd levelet írtam Kiss Péter kancelláriaminiszternek, tájékoztatva a kialakult helyzetről. Számomra úgy tűnik, hogy a miniszterelnök úr, illetve a Miniszterelnöki Hivatal nem tanúsít érdeklődést a Corvin-lánc ügye iránt. De ez az én benyomásom.”

– Nekem ugyan jogom van összehívni az ülést, elvileg kötelességem is lenne, de semmi gyakorlati lehetőségem a megvalósítására nincs, mert nincs hivatali pénzforrás – nyilatkozta hét évvel ezelőtt Nemeskürty István, utalva arra, hogy a Corvin-lánc kitüntetettjei közül nem mindenki él Magyarországon, s a többiek meghívása pénzbe kerül.

Kiss Péter volt szocialista kancelláriaminisztert lapunk nem érte el, de a kitüntetés „elfelejtésének” oka az alapításkor megfogalmazott kritika: az SZDSZ–MSZP-kormány a Horthy-korszak egyik jelképének tekintette a Corvin-láncot.

A Corvin-láncon függő medál egy XV. századi olasz művész által készített, 35 milliméter vastagságú érem kópiája lett. Azon Mátyás király profil mellképe látható, körülötte a „Mathias Rex Hungariae” (Mátyás, Magyarország királya) szöveggel. A díszes érem fölött aranykoszorúban látható Mátyás zománcozott címere. Mindez egy aranybevonatú ezüst nyakláncon függ. Az Orbán-kormány által újraalapított kitüntetés megegyezik az eredeti 1930-assal, kivéve, hogy felirata a következő: „Pro scientia – litteris – et artibus” (A tudományokért, az irodalomért és a művészetekért).

Méltatlanul hagyták el a szocialista kormányok?