-– Magyarország és mi, magyarok csak akkor leszünk ismét erősek, ha lélekben mindannyiunk hitvallása, vállalása az lesz: a hazáért, mindhalálig – hangsúlyozta augusztus 20-i ünnepi beszédében Schmitt Pál köztársasági elnök a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztek avatásán, a Hősök terén.

Az államfő szavai szerint az a nemzet, amely ennyi szent királyt érdemelt, igazán különleges. „Nekünk, magyaroknak van küldetésünk, hivatásunk a világban.” – Az ünnepeink arról szólnak, ami különleges bennünk, magyarokban és az itt élő nemzetiségekben, s azért fontosak, mert megláthatjuk bennük az erőt, amire szükségünk van a lelkek megerősítéséhez, a holnaphoz. Szeressük, ami különleges bennünk, ne tagadjuk meg magunkat, ne dobjuk el a hagyományainkat – tette hozzá, kiemelve, hogy „egy nemzet sorsa történelmi alkalmazkodóképességén múlik, sikeres nemzetnek pedig azok bizonyulnak, amelyek meg tudják őrizni sajátosságaikat, és kellő önbecsüléssel, de nyitottan fordulnak mások felé”.

Az államfő beszélt arról, hogy „újra nagyszerű dolgok előtt állunk, mert valami megmozdult a magyar lelkekben”. „Valami, ami valóságos, igazi, mélyről fakadó változást hozhat az életünkben: nagyobbat és fontosabbat, mint amire a politika vagy a gazdaság képes. Olyan változást, ami szívből jövő,mégis tudatosan vezeti el a magyarokat egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb világba. Ahol a remény visszahódítja a helyét közöttünk, ahol tiszták a tekintetek, bizakodók az arcok, kiegyenesednek a gerincek. Ahol derűvel tervezhető, kiszámíthatóbb a jövő a fiatalok, a családok számára. Ahol mindenki élvezheti saját munkája gyümölcsét” –mondta Schmitt Pál. Kijelentette: mindenkit büszkeséggel tölthet el, hogy ezen a napon lép hatályba a kettős állampolgárságról szóló, a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tevő jogszabály.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztekhez fordulva a köztársasági elnök azt mondta: a katona a bátor és erényes magyar ember kiállása. „Legyenek büszkék hivatásukra, szeressék azt, adjanak ennek a huszadik században elfáradt nemzetnek az előttünk álló időre vitézségből, emberségből példát, önbizalmat, bátorságot” – mondta.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a tisztavatáson úgy fogalmazott: meghirdettük a honvédség újjáépítését, visszatérünk a helyes irányba. – A magyar tiszt most kizárólag a magyar hazát, a magyar nemzeti érdeket szolgálja, nem valamely birodalomét, ideológiáét vagy üzleti csoportét.

Az új kormány az állami ünnep arcát is meg akarta változtatni: elmaradtak a kitüntetések, a légi bemutatók és a tűzijátékot is kisebbre tervezték. A visszafogottság egyik legfontosabb oka a nagy borsodi árvíz, melynek károsultjaiért országszerte gyűjtenek

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Budapesten, a Szent István-bazilika előtti szentmisén kifejtette: igazságosságra kell törekedni az idősebb nemzedékek iránt, akik egész életük során azért nem kapták meg munkájuk ellenértékét, mert az állam – úgymond – garantálta nekik öregségük és betegségük esetére a teljes ellátást és gondoskodást. – De szükséges az igazságosság a fiatalabbak iránt is. Különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket, amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg, de amelytől népünk élete, testi-lelki egészsége, jövője függ –hangsúlyozta. Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy „mindezekben a kérdésekben az igazságosság és a szolidaritás eszménye érvényesülhet”.

Erdő Péter kiemelte: I. Szent István király igazságossága népe iránti különös szeretetében is megnyilvánult. „Keserű tapasztalatok ellenére is belépett a nyugati világ népeinek közösségébe, mégpedig nem puszta alkalmi, politikai számításból, hanem őszinte, hívő meggyőződésből.” Nemcsak modernizálni akarta az országot, hanem meg akarta őrizni népünk kultúráját, hagyományait is, a magyarokat a magyar szokások szellemében akarta vezetni.

Az elmúlt ezer év István királyt igazolta. „Ennek köszönhetjük, hogy ma itt lehetünk. Ez volt Szent István legnagyobb tette, ezt kell ünnepelnünk, ezért kell hálát adnunk” – fogalmazott.

Erdő Péter megemlítette: sokszor hallunk a világban előre nem látható természeti katasztrófákról, „bár néha nehéz szabadulni attól a felismeréstől, hogy a természet is gyakran az emberiség felelőtlen magatartása miatt nyújtja be a számlát”. – Csakhogy a katasztrófák elszenvedői többnyire mások, mint akik gondatlanságukkal hozzájárultak azok kialakulásához – tette hozzá. – Szorult helyzetben a szülőnek is a gyermekeit, családtagjait kell elsősorban segítenie, meg azokat, akik a legnagyobb veszélyben vannak – mutatott rá.

A szentmisén megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök. Ott volt továbbá – mások mellett – Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye.

A szentmiseután vette kezdetét a hagyományos Szent Jobbkörmenet. Ehhez csatlakoztak a budai Clark Ádám térről elindult ökumenikus kenyérszentelés résztvevői. A Lánchídon át a Szent István-bazilika elé induló, népviseletbe öltözött hagyományőrzők által vezetett aratómenethez még a Clark Ádám téren csatlakozott az árvíz sújtotta területekről Budapestre érkezett ötszáz gyermek, valamint a Határon Túli és Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozó résztvevői. A budapesti program a tűzijátékkal zárult. Vidéken is színes programokkal várták az érdeklődőket.

Elvitték a rendőrök Ináncsi Józsefet, a Magyar Nemzeti Gárda új főkapitányát a Jobbik augusztus 20-i ünnepi rendezvényéről – közölte a Jobbik pártigazgatója. Szabó Gábor elmondta, hogy a Jobbik kampánynyitó és egyben augusztus 20-át is köszöntő rendezvényén, amelyet a margitszigeti Nagyréten tartottak, tíz rendőr odalépett a főkapitányhoz, majd tudomása szerint elvitték őt a XIII. kerületi rendőrkapitányságra. Ináncsi József éppen a büfénél beszélgetett ismerőseivel, amikor a rendőrök odaértek. Szabó Gábor elmondása szerint azért vitték el a főkapitányt, mert zöld pólójára a „Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom” felirat volt hímezve. „Ez volt az előállítás oka” – mondta. Az incidens ellenére a résztvevők folytatták a békés ünneplést, bár azok közül, akik a helyszínen értesültek a történtekről, többen „felháborodtak” a rendőri intézkedésen – tette hozzá a Jobbik pártigazgatója és országgyűlési képviselője. (MTI)

Esztergom és az Alkotmánybíróság

Az esztergomi önkormányzat kezdeményezi a kormánynál, hogy az Alkotmánybíróság működésének tényleges helye – ahogy a hatályos törvények most is elrendelik – Esztergom legyen. Kérik továbbá, hogy a kormány az Alkotmánybíróság székhelyét megyei jogú városi címmel ismerje el. Az erről szóló határozatokat pénteken, ünnepi ülésén fogadta el a város képviselő-testülete.

Meggyes Tamás polgármester (Fidesz) előterjesztése rámutat, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény a szervezet székhelyéül Esztergomot jelölte meg, azonban az Alkotmánybíróság mind a mai napig nem költözött ide. „Az esztergomi városvezetésnek régi törekvése, hogy ezen változtasson, hiszen ez nemcsak az esztergomi embereknek, de a magyar jogállamiságnak is alapvető érdeke” – írta a város vezetője.

Érvelése szerint az Alkotmánybíróság függetlenségét erősítené a területi függetlenség elve, mert így a szervezet elkülönülne az egyéb hatalmi ágak székhelyétől, és ez az intézkedés az ország Budapest-központúságát is oldaná.

Három új közjogi méltóság az ünnepélyes zászlófelvonás után a Kossuth téren