Tettének oka továbbra is ismeretlen
Nem sikerült tisztázni Kun Tamás tettének indítékát, így a BRFK ma sem tud lényegesen többet az alapítványi fenntartású Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában másfél éve történt kivégzésszerű kettős gyilkosság hátteréről, mint a nyomozás kezdetén – ismerte el a Népszabadság kérdésére válaszolva Szigeti József, a BRFK illetékes megbízott főosztályvezetője. Kun Tamás, az ügy első számú gyanúsítottja, aki a nyomozók szerint minden kétséget kizáróan bizonyíthatóan 2009. január 7-én, este fél hét tájban lelőtte Takács József igazgatót és egyik helyettesét, Papp Lászlót, hallgat, és állítólag a bírósági tárgyalásig már nem is akar megszólalni.
Egyszer beszélt csak, akkor „jegyzőkönyvön kívül” annyit mondott a nyomozóknak, hogy egy álarcos ismeretlen lőtt, de róla sem kíván részleteket elárulni a bírósági tárgyalás előtt. Azonban a nyomozók szerint semmi nem támasztja alá az ismeretlen gyilkos teóriáját. Magáról a kivégzésszerű kettős gyilkosságról hangfelvétel készült, amelyen semmi nyoma annak, hogy a bűntény pillanatában Takács Józsefen, Papp Lászlón és Kunon, valamint az ügyben szintén gyanúsított Deme Gábor volt gazdasági igazgatóhelyettesen kívül bárki más a bűntény helyszínén tartózkodott volna.
Azügypikantériája,hogykettőjük (Kun és Deme) közül Demének lett volna indítéka a gyilkosságra. Takács József igazgató ugyanis leleplezte, hogy sikkaszt az iskola pénzéből, és hamis számlákkal fedezett különféle kiadásokat. Ráadásul mindezt elmondta a városrész több prominensének is, köztük Csepel szocialista polgármesterének, amivel sokat ártott Deme karrierjének, akit Csepel jövendő polgármestereként tartottak számon. Deme helyzetét tovább rontotta, hogy Takács elhatározta: felfüggeszti a munkaviszonyát, és feljelenti a rendőrségen.
A tényekhez tartozik, hogy az iskola zavaros pénzügyei miatt a gyilkossági nyomozással párhuzamosan vizsgálódó gazdaságvédelmisek ötmillió forint körüli sikkasztást fedeztek fel. S bár öltek már ennél kevesebbért is embert Magyarországon, valószínűtlen, hogy Deme Gábor gyilkossággal próbálta volna leplezni a politikai karrierjét így is, úgy is kettétörő sikkasztást.
Azt már a nyomozók derítették ki, hogy Takács a gyilkosság előtti napokban többször is megbeszélésre hívta Demét, ám ő kerülte a találkozást. Legalábbis olyankor, amikor Takács nem volt egyedül. Egy vagy két nappal a gyilkosság előtt aztán valaki közölte Demével, hogy munkaviszonyának felfüggesztését az iskolafenntartó alapítvány véglegesnek tekinti, számára már nincs visszaút az igazgatóhelyettesi székbe.
Január 7-én este végül létrejött a többször elhalasztott találkozó, amelyen azonban hívatlan vendégként megjelent Kun Tamás is. Azt mondta, ha Demének mennie kell, ő sem marad. (A korábban megjelent információkkal ellentétben őt nem akarták elbocsátani.)
Deméről az iskolában az a hír járta, hogy titokban magnóra vesz minden, számára fontos beszélgetést. Takács József ezért megkérte Papp Lászlót, rejtsen el egy kismagnót zakója zsebében, és rögzítse a találkozón elhangzottakat. A magnót jóval a gyilkosság után a helyszínelők találták meg a fiatal tanár zsebében. Még akkor is rögzítette a holttest közül zajló eseményeket.
Egészen addig a rendőrök úgy tudták, az iskola egy volt diákja ölte meg az igazgatót és helyettesét. A fiatalember menekülés közben tűzharcba keveredett az igazgató segítségére siető Kun Tamással, meg is sebesítette a kezén, majd elmenekült. Mindezt maga Kun Tamás mondta el a helyszínre érkező rendőröknek, mielőtt súlyos kézsérüléssel a mentők el nem szállították. Hamar kiderült azonban, hogy ebből egy szó sem igaz. A diáknak, akit Kun felismerni vélt támadójukban, bombabiztos alibije volt. Eltűnt viszont az iskola biztonsági kameráinak felvételeit tároló szerver a szerverszobából, amelynek ajtaját feltörték. A feltört ajtón egy véres lábnyom éktelenkedett. Utóbb kiderült, Kun Tamásé.
A magnófelvétel később tisztázta, hogy négyen voltak a megbeszélésen, és Kun Tamás akkor lőtte le Takács Józsefet, amikor az éppen Deme előző megjegyzésére reagált. Szigeti József szerint a szakértők egyértelműen állítják, hogy az első lövés pillanatában még Deme Gábor is a helyiségben volt. Egy szót sem szólt azonban, se megdöbbenését nem fejezte ki, se félelmét, s nem is próbálta lebeszélni Kunt a második gyilkosságról. Kun a szerverszoba kulcsait követelte Papptól, majd Takács József táskáját, utóbbit meg is kapta. Ezek után hidegvérrel lelőtte az életéért könyörgő tanárt.
Deme állítólag félelmében engedelmeskedett Kun utasításának. Félt, és féltette a családját – így védekezett. A rendőrök nem igazán hisznek neki, mivel adataik szerint a gyilkosság után nem hívta és személyesen sem kereste szeretteit. Ellenben, Kun utasítása szerint, szétszedte az iskolából elvitt szervert, és annak alkatrészeit eldobta. Később azt mondta, a Dunába hajította, majd amikor kiderült, hogy azon a helyen, ahol vallomása szerint a vízbe kerültek a szerverdarabok, húszcentis jég borította éppen a folyót, úgy módosított, hogy a lakása közelében lévő konténerekbe dobta az alkatrészeket.
Szigeti József azt mondta: a nyomozás nem talált semmiféle bizonyítékot,még gyanúokot sem arra, hogy Deme felbujtotta volna Kunt a gyilkosságra. „Egyszerűen nem tudjuk, miért tette” – fogalmazott Szigeti. Munkatársainak személyes véleményére, megérzésére utalva később hozzátette: Kun valamiféle megmagyarázhatatlan rajongással nézett Demére. Afféle testőrként állt mellette. Vezéremnek szólította nemegyszer, nyilvános helyen is. Nem zárható ki, hogy személyes kudarcként élte meg Deme „kirúgását”, hiszen a sikkasztási ügy kirobbanásáig okkal remélhette, hogy a szép politikai karrier előtt álló Deme majd őt is magával viszi. Meglehet – ha nem is orvosi, de köznapi értelemben –, bekattant. A gyilkosság napján máig azonosítatlan eredetű Browningot és egy doboz lőszert vitt magával, mintha csak háborúba indulna.
A fegyver, amelyről az első jelentést készítő rendőr még azt hitte, egy PA, ez is jelent meg később a sajtóban, jogilag nem létezik. A benne lévő sorozatszámmal legalábbis nem gyártottak fegyvert.
