Ez utóbbi különösen bonyolultnak, nehezen áttekinthetőnek tűnik a kívülállók számára: a pillanatnyi helyzet tele van jogi bizonytalansággal. Ami biztos: az új metrószerelvények tervezésére, gyártására és szállítására vonatkozó szerződések összértéke 247 millió euró, vagyis 65–70 mil liárd forint. Ebből 30 milliárdot előlegként már kifizettek, holott csak a próbakocsik vannak Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés június elején felszólította a BKV menedzsmentjét, hogy bontsa fel a szerződést az Alstommal, ha a cég július végéig sem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elutasította a cég ez irányú kérelmét. Az NKH korábban több módosításhoz hozzájárult, de a fékrendszerrel kapcsolatban nem engedett, mégpedig azért, mert az előírások szerint két, egymástól független fékberendezésnek kellene működnie a szerelvényen. A két fékrendszert az Alstom rendszerében egy szoftver irányítja, amelynek hibája mindkét kört működésképtelenné teszi. Ugyanakkor a légfékek és az elektronikus fékek hatásfoka külön-külön is elégtelennek bizonyult. Akadtak más gondok is: az előírtnál alacsonyabb belmagasság, a járművezérlő szoftver hibás működése, az elektronikai készülékek balesetveszélyes zárófedelei és az indokolatlanul nagyméretű kerékkopás, amely fokozott balesetveszélyessége mellett jelentősen növeli a karbantartás költségét.

A BKV számos változtatási javaslattal állt elő – így például a forgalomirányító és a vezető kommunikációját biztosító rádió vészhelyzetben való működtethetőségére, ám ezeket az Alstom – a tetemes költségek miatt – nem volt hajlandó a saját költségén elvégezni. A BKV viszont úgy véli: a kért átalakítások az alapszerződések részei, ezért nem kaphat pluszpénzt a cég.

A 2006-ban aláírt szerződés felbontása azonban korántsem egyszerű. Az Alstom ugyanis már a szerződés aláírásakor bekalkulálta, hogy esetleg nem tudjamegszerezni a típusengedélyt, és a kocsik nem állíthatók forgalomba. Erre utal, hogy a vis maior események közé ezt a lehetőséget is felvették. Így szakértők szerint a cég kártérítésre nem kötelezhető. Tudni kell, hogy a szerződéstervezet annak idején megjárta a szükséges szakmai előkészítő utat és az önkormányzat bizottságait. Senki nem emelt kifogást a tervezet ellen. Ennek ismeretében furcsa, hogy a fővárosi városüzemeltetési és a gazdasági bizottság érdemben napirendre sem vette a metrókocsik ügyét.

A BKV szerint két megoldás lehetséges. Az egyik: felbontják az Alstommal az M2-es szerelvényekre kötött szerződést, és új közbeszerzési pályázatot írnak ki, az M4-es kocsikra vonatkozó szerződést pedig újratárgyalják. A másik: a BKV a típusengedély-kérelem jogerős visszautasításáig együttműködik a szállítóval. Marad a bizonytalanság.

Pótvizsgára készül a Metropolis