Mire kell a Fidesznek négymillió ajánlószelvény?
Az önkormányzati választáson megszerezhető összes ajánlószelvény húsz százalékának összegyűjtésére készül a Fidesz, a többi szervezet pedig a maradék négyötödön osztozhat – közölte Kósa Lajos, a párt alelnöke és kampányfőnöke hétfőn. Azt nem tudni, hogy a szándék bejelentését megelőzte-e valamilyen kalkuláció, viszont tény: a héten a nyolcmillió választásra jogosultnak több mint 22 millió szelvényt kézbesítenek. Külön cédula szolgál ugyanis a (fő)polgármester- és a helyi képviselőjelöltek, illetve a megyei közgyűlési listák támogatására. Ennek az ötöde pedig majdnem négy és fél millió szelvény, ami kétszer több, mint amennyit a Fidesz valaha is gyűjtött. Lehetséges volna, hogy erről a kampánystáb egyszerűen megfeledkezett? Vagy tényleg ez a cél?
Ekkora halom papír kezelése önmagában sem tűnik egyszerű feladatnak, viszont teljesen felesleges: a párt minden közvélemény-kutatási adat szerint biztos nyerő. Ezért nem igazán van szükség a választók további, személyes „megdolgozására”, így marad az a feltételezés, hogy a Kósa által mondottak az erődemonstrációt szolgálják. Az sem közömbös persze, hogy a Fidesz által „lerabolt” területeken a kisebb pártoknak szinte semmi nem maradna. Ráadásul a szelvénygyűjtésre a korábbi 45 nap helyett most alig több mint két hét jut, így a politikai riválisok egy része a jelöltállításig sem jut majd el.
Sokan már az országgyűlési választás előtt a joggal való visszaélésként értékelték, hogy a Fidesz kétmillió ajánlószelvényt szedett össze, ahhoz ugyanis, hogy mind a 176 egyéni körzetben jelöltet állítsanak, elég lett volna ennek nem egészen a tizede. A cédulák egy részét egyébként le sem adták, legalábbis erre utal, hogy március 23-án a párt bejelentette: a fel nem használt szelvényeket megsemmisítették. A cél – a személyes kampány mellett – aligha lehetett más, mint lehetetlen helyzetbe hozni a riválisokat. Most is valami hasonló történik, mert az ajánlások húsz százalékának begyűjtése teljesen felesleges.
Nézzük a számokat: a fővárosban például 1,4 millió választásra jogosult él, és ahhoz, hogy valaki főpolgármester-jelölt legyen, a budapestiek két százalékának a támogatását kell megnyerni – ez 28 ezer cédula. Egy párt a 23 kerületben gyűjtött, nem egészen ugyanennyi ajánlással mindenütt indíthat polgármesterjelöltet is, de a konkrét számok a városrész méretétől függően változnak. Például a 130 ezres Újbudán az induláshoz egyszázaléknyi – 1300 fős – támogatottság elég, míg a 27 ezres V. kerületben, ahol két százalék a határ, 540 cédula kell. További 14 ezer szelvénynyel – a választók egy százalékának támogatásával – a kerületek csaknem háromszáz egyéni körzetében is mindenütt képviselőjelöltet lehet állítani. A feltétel nem túl szigorú, hiszen az egy-egy körzetben élő körülbelül ötezer szavazópolgárból mind össze ötvenet kell megnyerni. Így elvileg csupán hetvenezer ajánlás is elegendő egy szervezetnek ahhoz, hogy a fővárosban valamennyi egyéni választott tisztségért versenybe szálljon. A Fidesz által kitűzött húszszázalékos cél ezzel szemben 840 ezer szelvény.
A tízezer főnél népesebb városokban – mintegy százhetvenben – a választópolgárok száma körülbelül négymillió. A százezresnél kisebb településeken a polgármesterjelölteknek a cédulák két, az ennél nagyobbakon egy százalékát kell megszereznie, ami összességében 48 ezer szelvényt jelent. Például a hatvanezres Sopronban 1200, míg a több mint kétszázezres Debrecenben 2100 támogatóra van szükség. Aki pedig egyéni körzetben megválasztott helyi képviselő szeretne lenne, annak itt is a szavazók egy százalékának a támogatására van szüksége, ami további negyvenezer cédula. Ha tehát egy pártnak a tízezresnél népesebb városokban sikerült – természetesen a lakosságszámnak megfelelő arányban – mintegy kilencvenezer embert megnyernie, valamennyi posztra állíthat jelöltet. A húsz százalék viszont 1,6 millió szelvény.
Kérdéses viszont, hogy a Fidesz mennyire veszi komolyan a tízezer főnél kisebb településeket. Ezeken a településeken úgy két és fél millióan élnek, és számukra is több ajánlószelvényt kézbesítettek. Ám a pártok az e körbe tartozó mintegy háromezer kisvárosban és községben eddig nem voltak különösebben aktívak, például 2006-ban a polgármesterek és a helyi képviselők kilencven százaléka függetlenként nyert. Így a körülbelül ötmillió ajánlószelvény nagyobb része a Fidesz számára valószínűleg elvész. Egyébként ahhoz, hogy mindenütt, tehát a legkisebb faluban is indítsanak polgármesterjelöltet – amihez a szavazók három százalékának ajánlása szükséges –, e településeken hetven-nyolcvanezer ajánlás elegendő, míg a képviselői jelöléshez csupán 25 ezer kell. Ha a Fidesz tartani akarja magát a célszámhoz, itt egymillió cédulát kellene összegyűjtenie. Másik lehetőség: a nagyvárosokban kárpótolja magát.
A megyei közgyűlési listákra a vidéken élők közül az a körülbelül ötmillió ember voksolhat, aki nem megyei jogú városban lakik. A listaállításhoz a szavazók egy százalékának a támogatása kell, vagyis a 19 megyében lakosságarányosan szerzett mindössze ötvenezer szelvény elég az induláshoz. A Fidesz húsz százaléka viszont itt is éppen egymillió cédula lenne. Valószínű azonban, hogy a háromezer kisebb települést nem járják végig, hanem inkább a nagyobbakban tarolnak.
Amennyiben a Fidesznek valóban sikerül teljesítenie a tervet, a választási szervek minden eddiginél nagyobb kihívás előtt állnak, mert a több mint négymillió szelvény adatait gépre kellene vinni. Enélkül ugyanis nem szűrhetnék ki azokat, akik esetleg egynél több jelöltet támogatnának, ami a választási törvények szerint szigorúan tilos. Ha egy ember tíz másodperc alatt képes egy cédula adatait rögzíteni – ami folyamatosan talán nem is teljesíthető –, a választási irodák legalább ezer munkatársát kellene bevetni, hogy ezzel a feladattal két nap alatt végezzenek. Most azonban a Fidesz-kormány felel a választások lebonyolításáért, így a választási szakértők bizonyosak benne, hogy nem hozzák lehetetlen helyzetbe saját apparátusukat.
Az összegyűjtött cédulák zömét tehát várhatóan most sem nyújtják be.
Felfeszített postaládák
Postaládákat feszítettek fel és azokból választási ajánlószelvényeket loptak el – adta hírül az MTI. Hétfőn bejelentés érkezett a rendőrségre, mely szerint egy csepeli lépcsőházban ismeretlen személy több postaládát feltört, és abból választási ajánlószelvényeket tulajdonított el. A BRFK vizsgálja az eset körülményeit. A főváros más kerületeiből is kaptak hasonló bejelentéseket felfeszített postaládákról és ajánlószelvények ellopásáról, és azokat a bejelentéseket is kivizsgálják.
A csepel.info kedden számolt be arról, hogy több helyen törték fel Csepelen a postaládákat, és lopták el azokból a szelvényeket. Mint írták, információik szerint az Ady Endre út több panelházában is feltörték a ládákat, de az Árpád út egyik házából is elloptak többtucatnyi önkormányzati választásokra szóló értesítőt és ajánlószelvényt. A csepel.info szerint az eset nem újdonság, szinte minden választások előtt ismétlődik, ráadásul mindig ugyanazon a környéken.
A nap folyamán a VIII. kerület jegyzője is arról tájékoztatott, hogy több józsefvárosi társasházban postaládákat feszítettek fel ajánlószelvényekért.
