A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2010-ben is vizsgáltatta, hogyan vélekednek az emberek a hamisításról, mint jelenségről. E felmérés keretében egyebek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hazai fogyasztók milyen hamis termékeket vásárolnak, mit gondolnak a hamisítványokról, a hamisítás társadalmi hatásairól és a hamisítókat fenyegető büntetésekről?

Az ezerfős, reprezentatív mintán végzett kutatás eredménye szerint 2009-hez képest csökkent a hamis termékek iránti érdeklődés. Az emberek mind tudatosabban kerülik a bizonytalan eredetű, egyértelműen nem azonosítható forrásból származó és kétséges minőségű termékeket.

A HENT elsősorban saját felvilágosító munkájával magyarázza a kedvező változásokat, melyek hatására –mint a jelentésből kitűnik – az idén Magyarország lekerült az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője hivatala által készített Watch Listről. Ezen a listán azon országok találhatók, ahol a szellemi tulajdon védelmének terén az amerikaiak szerint még komoly hiányosságok vannak.

A kutatók által megkérdezettek 19 százaléka a „talán”, öt százaléka a „bármikor” választ adta arra a kérdésre, hogy kész lenne-e adott esetben hamis termékeket vásárolni. Amikor azonban a kutatók termékcsoportonként is rákérdeztek, hogy ki, miből hajlandó hamisítványt venni, kiderült, hogy a magyarok a nem eredeti ruhákat nem tekintik hamisítványnak, azokból minden negyedik megkérdezett bármikor kész lenne vásárolni.

Nagy mértékben befolyásolja a felmérés szerint a hamis termékek elfogadottságát, illetve elutasítását a megkérdezettek kora és lakóhelye. Míg az idősebbeknek csupán a 11 százaléka mutatott hajlandóságot arra, hogy hamis termékeket vásároljon, addig a fiatalok 38 százaléka vélte úgy, hogy semmi kivetni való nincs abban, ha nem eredeti terméket vásárol. Budapesten és a Közép-magyarországi régióban élők harmada, míg Észak-Magyarországon, a Délés Közép-Dunántúlon élőknek csak a 18–15 százaléka nyitott a hamis termékek iránt.

Országosan az előző évihez képest öt százalékkal, 17-ről 12 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint „a hamisítványok általában ugyanolyan jó minőségűek, mint az eredetiek, viszont olcsóbbak”. A magyarok többsége egyáltalán nem büszkélkedik azzal, hogy akárcsak alkalomszerűen is, hamis termékeket vásárol. Ezt a többség inkább eltitkolja, csak minden huszadik megkérdezett büszkélkedett azzal, hogy milyen jó üzletet csinált azzal, hogy valamiből nem eredeti, hanem hamis terméket vásárolt.

Száz megkérdezett közül 70 tisztában van azzal, hogy a termékhamisítók és a hamis termékekkel kereskedők miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. Minden második válaszadó azt is tudta, hogy a nem eredeti áruk forgalmazása miatt csökken egyes termékkategóriákban a legális termékek forgalma, ami egyre több, törvényesen működő hazai (és külföldi) cégek csődjét, munkahelyek megszűnését okozza. Míg tavaly a válaszadóknak csupán a kétharmada vélekedett úgy, hogy a hamis termékek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, biztonságát, az idén már a megkérdezettek 76 százaléka vélekedett így.

Kismértékben (65-ről 69 százalékra) nőtt azoknak az aránya, akik szerint a hamisítás, a hamis termékek forgalmazása bűncselekmény. A többség indokoltnak tartja a törvények módosítását. Tízből hét válaszadó a mostaninál szigorúbb büntetéssel sújtaná a hamisítókat és a hamis termékek terjesztőit, mivel – szerintük – az ilyen termékek eladásából származó bevétel egyértelműen a szervezett alvilágot gazdagítja.

Korántsem ilyen határozottak a magyarok, amikor a kérdezőbiztosok a vásárlók felelősségét kezdték firtatni. Mindössze a megkérdezettek 36 százaléka értett egyet azzal, hogy a hamis termékek vásárlóit is felelősségre lehessen vonni. Mivel a fiatalok az átlagnál nyitottabbak a hamisítványok iránt, s ők a legnagyobb film- és zeneműfogyasztók, nem meglepő, hogy a megkérdezettek fele ugyanakkor támogatná a zenék, filmek magáncélra történő másolásának szabadságát.

Magyarországon a különböző felmérések szerint a GDP 17–25 százaléka képződik a feketegazdaságban. A szervezett bűnözés klasszikus bevételi forrásainak számító drog- és illegális fegyverkereskedelem, valamint a prostitúció mellett a feketegazdaság legfőbb bevételi forrása a csempészet, az ahhoz kapcsolódó adó- és vámcsalás, s ezek keretei között a termékhamisítás, a hamis termékek forgalmazása. A hamisítók a leginkább az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyipart, valamint a kreatív és informatikai termékeket (filmeket, zeneműveket, szoftvereket) előállító iparágakat fenyegetik.