MTI-reagálás

2010-08-17

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a hétfői Népszabadságban megjelent interjújában több negatív állítást fogalmazott meg az MTI-ről, ami arra késztet, hogy ezekre reflektáljak – jelentette ki közleményében Vince Mátyás, a hírügynökség elnöke. Állásfoglalásában rámutatott, hogy a hatóság elnökének véleményével ellentétben nem minősíthető „roppant csekélynek” az MTI üzleti bevétele. Az MTI Zrt. idei összbevételének 40 százaléka, mintegy 1,7 milliárd forint számítható üzleti bevételként, amelyet a hírügynökség munkatársai nem kis erőfeszítéssel tudnak csak elérni a folyamatosan romló piaci viszonyok között.

Szalai Annamária azt is kifogásolta, hogy az egyes médiumok egymástól eltérő előfizetési díjért jutnak hozzá a nemzeti hírügynökség szolgáltatásaihoz. Vince Mátyás ezzel kapcsolatban kifejtette: az MTI évről évre megújuló díjszabása vevőtípusonként, a vevők nagysága, valamint a felhasználás jellege szerint más-más árképzést alkalmaz. E díjszabást – az egyes előfizetőkkel folytatandó üzleti tárgyalások kereteit – minden évben a parlamenti pártok delegáltjaiból álló Tulajdonosi Tanácsadó Testület tárgyalja meg és hagyja jóvá. A ma érvényes tarifatáblázatot tavaly ősszel is egyhangúlag szavazta meg e testület. Szalai szerint az MTI „nagyon kényelmesen eléldegélt a költségvetési támogatásból, rendkívüli helyzetekre hivatkozva pedig mindig pluszforrásokat igényelt”. Az MTI elnöke szerint a nemzeti hírügynökség csak azért tudott – egyáltalán nem kényelmesen – minimális nyereséggel megélni, mert kétszer is radikális költség- és létszámcsökkentést hajtott végre elnöksége majdnem nyolc éve alatt.

Az interjúban Szalai Annamária azt is mondta, hogy a hírszolgáltatás ingyenessé tétele azért lenne jó, mert ha már az állam egyszer pénzt ad a nemzeti hírügynökség fenntartására, akkor „a híreket el is kell juttatni az emberekhez”. Ehhez kapcsolódóan az MTI elnöke egyrészt azt rögzítette, hogy az MTI napi hírkiadásából mintegy 60 hír folyamatosan, mindenki számára hozzáférhető a hírügynökség internetes honlapján.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.