Schmitt a kabinet ülésén
Az államfő húsz percet töltött a tanácskozáson, majd a Vadászteremben sajtónyilatkozatot tett, azaz az újságírók nem kérdezhettek. Így azt sem tudhatták meg, mi volt az oka a teljesen szokatlan látogatásnak, hiszen kormányülésen nem lehet dolga a végrehajtó hatalomtól független államfőnek, amely a demokrácia elvei szerint annak épp ellensúlya.
Igaz, korábban mind a kormányfő, mind pedig az elnök kifejezte, hogy épp ellenkezőleg gondolja. Mint a sajtónyilatkozatból aztán kiderült, Schmitt Pál a jövőben féléves rendszerességgel ellátogat majd a kormány üléseire. A köztársasági elnök tegnap a kabinet tanácskozásán bejelentette azt is: minden, az Országgyűlés által elfogadott és még államfői aláírásra váró törvényt (öszszesen tizenhármat) ellátott kézjegyével, miután nem talált alkotmányossági kifogást.
Közölte azt is: a miniszterek előtt nyitva lesz az ajtaja, ha „az ő partikuláris érdekeik, illetve ügyeik ezt így kívánják”. Az államfő úgy próbálja és úgy kívánja ellátni elnöki feladatát, hogy egyfajta „interaktív kapcsolatot” létesít a hatalmi ágazattal, mindenekelőtt a kormánnyal, valamint a parlamenttel és a bíróságokkal. Meggyőződése ugyanis, hogy csak így tudja ellátni integráló feladatát. A kormányülésen egyébként az elnök tájékoztatást adott a Köztársasági Elnöki Hivatal átalakításáról, és bemutatta munkatársait is. Nagy Anna kormányszóvivő délutáni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: reményre ad okot azt látni, hogy Magyarország vezetői egymással is párbeszédet szeretnének folytatni a jövőben. Ez alapvetően az egész ország érdekében történik – tette hozzá.
Az MSZP mindezek kapcsán felhívta az államfő figyelmét arra: köztársasági elnökként független személyként kell képviselnie az országot. Schmitt Pálhoz hasonló lépést egyetlen elődje sem mert megtenni, mert ezzel a lépéssel kétségessé tette volna az intézmény kormánytól való függetlenségét. A köztársasági elnök pedig nem a végrehajtó hatalom része, amit az Alkotmánybíróság 1991-ben ki is mondott.
