Folt a cívis homlokzat mögött
A szóban forgó Péterfia utcai lakóingatlanokat különböző magánszemélyektől hét-nyolc éve befektetési céllal vette meg egy helyi építőipari cég, a Pro-Ép 2000 Kft. A házakat azóta lerombolták, a cívis építészeti sajátosságokat tükröző homlokzatokat azonban meghagyták, hogy beépíthessék azokat az új ingatlanok falaiba. A tervekből azonban egyelőre nem valósult meg semmi, a gondozatlan terület pedig egyre több bosszúságot okoz. Nemcsak a látvány keseríti a városukat féltő debreceniek életét, hanem a szag is. A bedeszkázott ablakokat és kapukat ugyanis – valószínűleg hajléktalanok – rendszeresen feltörik, itt éjszakáznak, szemetelnek, s itt végzik el a szükségüket is.
– Emiatt amelegebb napokon itt, a belváros kellős közepén olyan bűz van, hogy át kell menni az utca másik oldalára – panaszolta egy közelben dolgozó kereskedő, aki valójában nem is a hajléktalanokra, hanem a polgármesteri hivatalra haragszik.
– Felhívott az önkormányzattól egy nő, s közölte velem, az üzletem homlokzatán ki kell cserélnem a feliratokat, mert a betűtípus nem illeszkedik a városképbe – mesélte. – Erre persze fölment bennem a pumpa, s azt kérdeztem tőle: az én üzletemmel van a legnagyobb probléma, amikor a plázával szemben itt büdösödik ez a szégyenfolt? Kíváncsi vagyok, mit fog mondani az a több tízezer turista, aki a jövő héten eljön ide a virágkarneválra. Nem az én betűtípusomat fogják kiszúrni, az biztos!
Az ingatlanokat tulajdonló Pro-Ép 2000 Kft. vezetője, H. Nagy István is méltatlankodással kezdte, amikor a területtel kapcsolatban megkerestem. Igaz, ő nem az önkormányzatot, hanem a rossz gazdasági helyzetet hibáztatta. A cége eredetileg azért vásárolta föl az itteni telkeket, hogy ingatlanfejlesztést követően majd némi haszonnal értékesíthesse. De a terv kútba esett. Arra a kérdésemre, hogy mikor építi be az ingatlantömböt, a cégvezető azt válaszolta:
– Éppen tegnap voltam a bankban, ahol azt kérdezték tőlem: Pista, normális vagy? Minek akarsz te építeni, ha senkinek nincs pénze vásárolni?
H. Nagy István elismerte: igazuk van azoknak, akiket zavar a látvány, de ő nem sokat tehet, mert üzleti szempontból jelenleg nem éri meg a beruházás. Arra, hogy az elmúlt évek miért nem voltak elegendők a munkálatokra, a vállalkozó azt felelte:
– Mert a különböző hatóságok folyton visszadobták a terveinket. Az Országos Műemléki Tervtanács is kifogásokat talált, meg más hatóságok is, úgyhogy hiába fordítottunk csak a tervezésre ötvenmillió forintot, nem mentünk vele semmire.
Közbevetésemre, miszerint mit szeretne ide építtetni, H. Nagy István annyit mondott: az mindegy, hogy ő mit akar, hiszen az ingatlanpiacon pénz hiányában nincsen mozgás. S hogy mikor rendeződik a tömb sorsa? A vállalkozó szerint akkor, ha erősödik a gazdaság: úgy véli, talán két-három év múlva. De pozitívumnak nevezte, hogy a Péterfia utcai ingatlanok szomszédságában fekvő üres, sarki telek hamarosan beépülhet: egy helyi vállalkozó irodaházakat és lakásokat tervez oda – az más kérdés, vajon üzletileg jól jár-e vele.
Az ügyről megkérdeztem a debreceni önkormányzatot, s az építésügyi főosztálytól azt a választ kaptam: a terület városképi érdekeknek megfelelő beépítéséhez az önkormányzat minden segítséget megadott, de az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt az eredetileg tervezett beruházás sajnos nem kezdődött el. Mint elmondták, segítették a beruházást a szükséges szabályozási terv módosításával és a beruházást előkészítő egyéb dokumentumok, hatásvizsgálatok koordinálásával. A területen tapasztalható problémákkal kapcsolatban arról tájékoztattak: mivel az érintett ingatlanok magántulajdonban vannak, az önkormányzat annyit tehet, hogy az egyes tulajdonosokat felszólíthatja az épületek állagának megóvására, s indokolt esetben bírságot szabhat ki illegális hulladéklerakás vagy engedélyek nélkül elhelyezett reklámok miatt.
Ám az is beszédes adat, hogy az elmúlt években hányszor bírságolt itt az önkormányzat: a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint egyszer sem.
