Jövő hétfőtől ismét megkezdődhet a szelvényvadászat: a megfelelő számú ajánlás összegyűjtésével a jelöltek az október 3-i választáson a budapesti főpolgármesteri, a kerületi és a települési polgármesteri, a fővárosi és a megyei közgyűlési, illetve helyi képviselő-testületi posztokért versenghetnek. Eddig összességében 26-27 ezren juthattak mandátumhoz, mostantól azonban – a képviselői helyek úgy negyvenszázalékos csökkentése miatt – jóval kevesebben vehetnek majd részt a helyi politika alakításában.

A legtöbb polgármester és képviselő várhatóan most is a függetlenek közöl kerül ki: a nem egészen 3200 település közül ötből négyben a pártoknak szinte bizonyosan kevés babér terem. A községek többségükben e körbe tartoznak, de a tízezer lakosnál kisebb városok – számuk 170 körül van – egy részében is párton kívüliek lehetnek a befutók. Négy éve csaknem 2700 helyen független polgármestert választottak, és a képviselők kétharmada is politikai szervezetek támogatása nélkül szerzett mandátumot.

A parlamenti pártok elsősorban a fővárost, a megyeszékhelyeket és a viszonylag népesebb településeket célozzák meg (az országban úgy 160 településen él tízezernél több ember). Budapest, illetve a még MSZP-s politikusok vezette nagyobb városok – Nyíregyháza, Szeged, Szombathely és Vác, a fővárosi kerületek – megszerzéséért pedig a Fidesz valószínűleg minden korábbinál hevesebb kampányt folytat majd.

Hétfőtől postázzák az ajánlószelvényeket

A politikai szervezetek által indítani kívánt jelöltek száma mindazonáltal a korábbihoz képest lényegesen kisebb lesz. A legutóbbi választáson az MSZP több mint hatezer, az SZDSZ 2700 jelöltet indított, s a két párt színeiben még további 1300-an versengtek. A Fidesz és a KDNP közösen csaknem négyezer, különkülön további 2700 embert nevezett be. Az MDF szintén 2700 posztért indult versenybe. A Jobbik egyedül, illetve választási szövetségek keretében akkor ötszáznál több embert jelölt.

Az eddigi adatok szerint pártszínekben most jóval kevesebben indulnak, mint amenynyivel a kiosztható mandátumok száma csökken. A Fidesz és a KDNP lapinformációk szerint 4200 jelölttel számol, míg az MSZP 1600 embert indít. Az LMP-nél érdeklődésünkre elmondták: körülbelül nyolcszáz jelöltjük vehet részt a választáson – az indulók kiválasztása még nem zárult le –, a Jobbiktól pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy várhatóan 2200-2300-an versengenek majd a mandátumokért.

A számok azonban nehezen összehasonlíthatók – hívták fel a figyelmet MSZP-s források –, a pártnak ugyanis a tízezresnél nagyobb településeken kivétel nélkül van polgármesterjelöltje, emellett valamenynyi egyéni körzetben is jelen lesznek, s a fővárosban és minden megyében közgyűlési listákat is állítanak. Ez ki is teszi a szocialisták által közölt 1600-as számot. A többi településen viszont zömében függetlenek indulnak, és ha esetleg támogatnak is közülük valakit, az még nem lesz az MSZP jelöltje.

A valódi verseny a jövő héten kezdődik, hétfőtől postázzák ugyanis a szavazópolgároknak az értesítést és az ajánlószelvényeket.

A választás szabályai több ponton is módosultak: kevesebb lesz a képviselő, rövidebb a kampány, és 45 nap helyett csak valamivel több mint két hét áll rendelkezésre az ajánlószelvények összegyűjtéséhez. Ugyanakkor szigorodtak a jelöltállítás feltételei is, mert korábban a választásra jogosultak fél százalékának támogatása elég volt ahhoz, hogy valaki induljon a főpolgármesteri posztért, most ehhez két százalék szükséges.

A megyei közgyűlési listák esetében ez az arány 0,3 százalékról egy százalékra nőtt. További változás, hogy a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken csak az a szervezet állíthat kompenzációs listát, amely az egyéni körzetek legalább felében indít jelöltet; korábban ehhez a választókörzetek negyede is elég volt. Hasonló a helyzet a fővárosi közgyűlési lista esetében, mert eddig hat kerületi lista kellett ahhoz, hogy a pártok versenghessenek a 33 budapesti mandátumért, most tizenkettőre lesz szükség. A tízezernél kisebb lélekszámú településeken viszont nincs kompenzációs lista; a jelöltek egyetlen szavazólapra kerülnek, és az – a lakosságszámtól függően kettő, de legfeljebb nyolc fő – lesz képviselő, akire a legtöbben voksoltak.

Mindez egyértelműen a kisebb pártokat sújtja, hiszen rövidebb idő áll rendelkezésre az ajánlások gyűjtéséhez, ráadásul a főpolgármester-jelöltséghez, illetve a megyei listához több cédulára lesz szükség, s ez utóbbi esetben a mandátumszerzéshez – a korábbi négy helyett – a szavazatok öt százaléka kell. Ha valamely szervezet fővárosi vagy települési kompenzációs listát is akar, az eddiginél kétszer több egyéni jelöltet kell indítania. Ráadásul eddig az egyéni körzetekben vesztes pártok a kompenzációs listáról a mandátumok negyven százalékát akkor is megszerezhették, ha minden jelöltjük vesztett, de októberben ez az arány harminc százalékra csökken. Vagyis: a nagyobb településeken a győztes szinte mindent visz, az ellenzék csak jelképes szerephez juthat. A pillanatnyi politikai erőviszonyok alapján a változások egyértelmű nyertese a Fidesz lehet.